Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Megdöbbentő hír az újhartáni gyilkosságról! Volt rendőr a gyanúsított?

A Blikk információja szerint Budapest egyik rendőrkapitányságán teljesített korábban nyomozóként szolgálatot Sz. Attila, akit az újhartyáni gyilkossággal gyanúsítanak.

A Blikk értesülései szerint 2004-ig rendőrként dolgozott az az Sz. Attila, akit az Újhartyán és Újlengyel közötti erdős területen elkövetett brutális gyilkossággal gyanúsítanak.

A férfi egy ismerőse szerint Sz. Attila rejtélyes körülmények között, váratlanul szerelt le.

Volt felesége jelenleg is rendőr - számolt be a lap.

A gyanú szerint Sz. Attila Dunaharasztiban találkozott a jól menő üzletasszonnyal. A Blikk információi szerint az asszonyt egy korábbi kölcsön megadásának ígéretével csalta el a férfi a találkozóra.

Dunaharasztiban az asszony átült a férfi kocsijába, és Újlengyel felé vették az irányt. A település szélén lévő erdős részen azonban Sz. Attila többször megütötte, majd megszúrta áldozatát.

A brutális támadás után az asszony testére földet hordott, és elhajtott a helyszínről.

Az orvos szakértő megállapítása szerint

gyilkosa élve temette el a nőt,

akinek halálát fulladás és vérveszteség okozta.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×