Dario Franceschini olasz kulturális miniszter úgy fogalmazott: a Domus Aurea újjászületése az esetleges szponzorok számára is páratlan lehetőséget kínál. Azontúl, hogy a nevüket beírják a régészet történetébe, hatvanöt százalékos adókedvezményben is részesülnek, ha segítenek finanszírozni az ókori palota helyreállítását.

A miniszter a Colosseum példáját említette, amelynek 28 millió euróba kerülő restaurálását a Diego Della Valle vállalkozó vezette befektetői csoport fizeti. A Colosseummal szomszédos Aranypalota megmentése ennél valamivel többe kerül. Nero császár Róma felgyújtása után 64-ben építtette a világ nyolcadik csodájának tartott épületegyüttest az ezt övező kertekkel.

A 16 ezer négyzetméteres Domus Aurea Nero halála után pusztulásra lett ítélve. Traianus császár az Aranypalota egy részét földdel temette be és saját fürdőit építtette rá. A Domus Aurea termeit és kertjeit az évszázadok során törmelék töltötte fel. Az elfelejtett palotát a 15. század végén fedezték fel újra, de kezdetben azt hitték, hogy föld alatti barlangokat találtak.

A gyönyörű freskókkal díszített palotatermeket Pinturicchio, Raffaello és Michelangelo is látogatta, műveiken felhasználták az antik motívumokat.

A Domus Aurea feltárt termeit a 2000-es jubileumi szent évben nyitották meg a nagyközönség előtt. A folyamatos omlások miatt azonban nemsokára ismét le kellett zárni: a palota termeiben a mennyezet 2007-ben és 2010-ben is beszakadt.

Az új restaurálási terv szerint a Domus Aureát meg lehet menteni - csak pénz kell hozzá. A palota belső szerkezetének hetven százalékát már stabilizálták, a következő fázisban az ókori épület tetején levő parkot kell úgy átépíteni, hogy ne károsítsa a romokat. "Vagy a mai park, vagy a Domus Aurea" - fogalmazott Fedora Filippi, az olasz műemlékvédelmi hivatal igazgatója. Elmondta: az okozza az omlást, hogy az Aranypalota tetején nőtt fák és növények gyökerei behatoltak az ókori épület kövei közé és tönkreteszik a freskókat is.

További problémát jelent, hogy a föld alatt lévő palota termeiben 90 százalékos a nedvesség. A páraszabályozó berendezések pedig négyzetméterenként kétezer euróba kerülnek.