Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Joga van tudni, mi az a Miranda-figyelmeztetés

Valószínűleg nem sokan tudják, mi az a Miranda-figyelmeztetés, pedig a szövegét mindenki jól ismeri, aki látott már amerikai bűnügyi filmet: "Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni...". De miért hívják Mirandának, és hogyan működik a figyelmeztetés a valóságban? Utánajártunk.

A Miranda-figyelmeztetés egy 1966-os Legfelsőbb Bírósági döntést követően lett kötelező az Egyesült Államokban. Ha nem hangzik el a gyanúsított kihallgatása előtt, akkor semmi, amit mond, nem használható fel bizonyítékként a bíróságon.

A névadó: Ernesto Miranda

A figyelmeztetés egy férfiról, Ernesto Mirandáról kapta a nevét. Mirandát 1963-ban tartóztatták le emberrablás és nemi erőszak miatt.

A férfi, akit nem figyelmeztettek arra az alkotmányos jogára, hogy nem köteles maga ellen terhelő vallomást tenni, illetve, hogy joga van ügyvédhez, bevallotta a bűncselekményeket.

Perében az ügyészség nem is használt fel más bizonyítékot, beismerő vallomása alapján ítélték el.

A Legfelsőbb Bíróság azonban a Miranda kontra Arizona állam perben úgy találta, hogy Mirandát megfélemlítették a kihallgatáson, és amikor vallomást tett, nem volt tisztában jogaival. Ezért új eljárást rendeltek el.

Miranda gyilkosa élt a jogaival

Mirandát az új tárgyaláson is elítélték, igaz, akkor már szemtanúk vallomása és más bizonyítékok alapján. Tizenegy évet ült. Ironikus módon később, amikor megölték, az őt megkéselő férfinak már felolvasták a Miranda-figyelmeztetést, és a férfi ennek alapján meg is tagadta a vallomástételt.

A szöveg államról-államra változhat

A Legfelsőbb Bíróság nem határozott meg konkrét szöveget, csak leírta, hogy minek kell szerepelnie benne.

Bár minden állam saját maga határozza meg a pontos szöveget, egy átlagos Miranda-figyelmeztetés azonban így hangzik:

"Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni, és joga van ahhoz, hogy ügyvédje jelen legyen minden kihallgatásán. Ha nincs pénze ügyvédre, állami költségen kirendelnek maga mellé egyet".

Meg kell győződni róla, hogy megértette-e a gyanúsított

Nem elég azonban elhadarni a gyanúsított jogait - mint ahogy az a legtöbb amerikai filmben történik -, a rendőröknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a letartóztatott meg is értette azokat.

Ami érthető egy olyan országban, amely tele van az angolt rosszul beszélő bevándorlóval.

Van olyan állam, ahol megkövetelik, hogy a gyanúsított határozott igennel nyugtázza a figyelmeztetés tudomásul vételét, és a hallgatása nem tekinthető igenlésnek.

Letartóztatáskor nem feltétlenül kell felolvasni

Az amerikai filmeknek köszönhetően a Miranda-figyelmeztetés elvárt részévé vált a letartóztatásoknak, pedig a gyanúsítottnak nem feltétlenül kell a letartóztatáskor felolvasni a jogait. Erre csak kihallgatása előtt van szükség.

Sőt, olyan esetekben, amikor a közbiztonság azt megköveteli, a figyelmeztetés felolvasása nélkül is feltehet kérdéseket a rendőrség, és a válaszokat speciális esetekben így is fel lehet használni a bíróságon.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×