Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Repülő csészealj érkezik az 5. vágányra!

Utasszállítás repülő csészealjakkal - az ember azt hihetné, hogy egy a távoli jövőben játszódó sci-fit olvas, az ötletet azonban a brit vasúttársaság olyannyira komolyan vette, hogy 1973-ban szabadalmaztatott is egy termonukleáris fúzióval hajtott űrjárművet.

A repülő csészealj terveit egy diák találta meg az Európai Szabadalmi Hivatal honlapján, és először azt hitte, hogy csak egy viccről van szó.

A szabadalomról azonban kiderült, hogy valódi. A korong alakú, alul kissé homorú jármű terveit egy Charles Osmond Frederick nevű feltaláló készítette.

A lézer-vezérelt termonukleáris fúzióval működő gépezet elméletileg a föld különböző pontjai, de akár a bolygók között is szállíthatja az utasokat.

Nem túl nagy meglepetésre a szakemberek leszólták a terveket. Michel van Baal, az Európai Űrügynökség technológiai kérdésekben felelős kommunikációs munkatársa szerint a tervek nem tűnnek túl komolynak.

Szabadalmat bármilyen eszközre lehet kérni, működő példányra nincs szükség. Akár olyan gépet is lehetne szabadalmaztatni, amelyet fizikai képtelenség megépíteni.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×