Több tényező is abba az irányba mutat, hogy egy nagyon komoly dízelpiaci szűkösség vár Európára – fogalmazott az InfoRádióban Mohos Kristóf. Mint arra rámutatott, a közép-kelet-európai régió országai – Szlovákia kivételével – még „békeidőben” is, tehát amikor nincsenek extrém körülmények, akkor is elég komoly, elég jelentős dízelimportra szorulnak. Magyarország esetében ez nagyjából azt jelenti, hogy a dunai finomító termelése a hazai fogyasztás 30 százalékát nem fedezi, és ezt külföldről kell behozni. Tehát alapvetően is egy elég szűkös piacról van szó, és erre jönnek még rá különböző nehezítő tényezők – mondta.

A Portfolio részvényelemzője emlékeztetett, hogy lényegében a már tavaly október óta velünk lévő hazai finomítási problémákon felül elég komoly geopolitikai fejlemények is megjelentek az elmúlt hetekben, hónapokban, amelyek nem Magyarország specifikusan, de az egész világon csökkentik a globális gázolajellátást. Ezek közül a talán a leghangsúlyosabb az iráni háború, illetve az ottani eszkalálódó geopolitikai konfliktus, amely következtében jelentős mennyiségű dízelfinomítási kapacitás esett ki a piacról, mert az ottani olajfinomítókat támadások érték. További kihívás, hogy még ha sikerül is dízelt exportálni a régióból, az nagyon komoly logisztikai nehézséggel jár, ugyanis több esetben nagyon komoly kerülőutakon kell eljuttatni ezt a dízelt a világpiacra, és a szállítási költségek növelik az olajtermék árát – magyarázta a szakértő.

„Itt egyébként van egy aránylag friss jelzés is: múlt héten nevezte meg Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azt, hogy a világ dízelellátásának körülbelül 25 százalékát érinti az iráni háború, ami nagyon jelentős mennyiség, főleg annak ismeretében, hogy már alapból is egy szűkös piacból indultunk ki” – fogalmazott Mohos Kristóf. Hozzátette: a közel-keleti konfliktus április–májusban eszkalálódott jelentősen, akkortól lehetett látni, hogy komoly, hosszú távú hatásai lesznek, majd erre jött még egy másik fontos geopolitikai tényező: az orosz dízelexport először csak látványos visszaesése, majd a teljes exportleállítás.

Utóbbi hátterében az áll, hogy az elmúlt hónapokban egyre hangsúlyosabban az orosz energialétesítményt, a finomítókat kezdték el támadni az ukrán drónok. Ennek nyilvánvalóan az a célja hogy az orosz hadigépezet legnagyobb finanszírozóját, a moszkvai energiabevételeket csökkentsék. Ami a jelek szerint nagyon sikeresen működik, ugyanis a békeidőben a világ második legnagyobb dízelexportőrének számító Oroszország most már oda jutott, hogy importra van szüksége a dízelből – fejtette ki a szakértő, megjegyezve: ez is jelentősen szűkíti a globális dízelpiacot, nagyjából 10-12 százalék esik ki világszinten.

Mindehhez hozzátartozik, hogy orosz dízelt, pontosabban orosz energiaterméket az EU-n belül már nem igazán lehet venni, de ha a globális piacról az orosz termék kiesik, amiért egyébként mondjuk indiai, brazil és hasonló felvevő piacok versenyeztek, akkor most ezek a piacok a megmaradt alacsonyabb mennyiségű dízelért fognak Európával árversenyre bocsátkozni, és ez is egyre feljebb hajtja a jegyzéseket – tette hozzá.

Hogy a fent említett problémák mentén mekkora esélye van annak, hogy valódi üzemanyaghiány alakuljon ki, azzal kapcsolatban Mohos Kristóf röviden úgy fogalmazott, hogy nem szeretne „farkaskiáltásba bocsátkozni”. Mint mondta, az ellátásbiztonság szempontjából nagyon fontos, amit a Mol elnök-vezérigazgatója is kiemelt korábban, hogy a megfelelő importcsatornák fennálljanak és működjenek. Szerinte annak van meg az esetleges veszélye – ha éppen túl alacsony lenne a hazai üzemanyagpiaci árszint, elsősorban a dízel esetében –, hogy a külföldi piaci szereplőknek egészen egyszerűen nem érné meg Magyarországra szállítani az üzemanyagot, ha a szállítási költségeket és a devizaárfolyamot is belevesszük. Vagyis amennyiben a hazai árszint tartósan a régiós vagy az országot körülvevő többi országos átlagszint alá kerül, akkor az importőrök egész egyszerűen más, magasabb árat kínáló piacokra fogják irányítani a rakományokat, és ez okozhat valóban ideiglenes ellátási hiányt – mondta a Portfolio munkatársa.

Ezzel kapcsolatban viszont, mint az a szakértő szavaiból kiderült, kedvező fejlemények alakultak ki, illetve indultak el az elmúlt hetekben: a szomszédos országok átlagaiból képzett árhoz képest literenként több mint 40 forinttal olcsóbb volt a dízel Magyarországon, és egy ilyen árkörnyezet már hangsúlyosan felveti az üzemanyag-turizmus veszélyét: például Ausztriában bőven megéri 10-20-30-40 kilométerekről is akár Magyarországra jönni tankolni, viszont ez az ellátásbiztonsági szempontból elég kedvezőtlen helyzet elkezdett javulni, mivel a világpiaci drágulás egyre inkább beépül a fogyasztói árakba, és most már nem 610-615 forintos literenkénti dízelárat látunk, hanem már inkább a 650 forint fölötti jegyzések az általánosak, ami már nem olyan jelentős eltérés a szomszédos országok átlagaihoz képest. Picit még most is olcsóbb a hazai és kereskedelmi üzemanyagár, de az üzemanyag-turizmus veszélye vélhetően jelentősen csökkent – húzta alá a szakértő.

Mohos Kristóf végezetül egy másik nehézségre is felhívta a figyelmet az ellátásbiztonság szempontjából, mégpedig a logisztikára: a Duna jelenlegi rendkívül alacsony vízállása miatt a benzint és a dízelt szállító uszályok egy része most nem tud teljes kapacitáson üzemelni, ami szintén fennakadást okozhat az ellátásban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Janovitz Bálint készítette.