A kneszet július 17-én oszlatja fel magát, a választásokat pedig a törvényben meghatározott lehető legkésőbbi időpontban, október 27-én tartják. A parlament utolsó ülésnapjain folytatódik a törvényalkotás, a Benjámin Netanjahu miniszterelnök és az ultraortodox pártok közötti politikai megállapodás alapján kiválasztott törvényjavaslatokról még szavaznak.

Izrael történetének egyik legviharosabb parlamenti ciklusa zárul, amelynek kezdetén a kormány igazságügyi jogrendet átalakító törvénykezése ellen hetente tömegtüntetések voltak, majd az 2023. október 7-i terrortámadás, a túszok kiszabadításáért folytatott küzdelem és háború következett.

1988 óta először rendezik meg az eredetileg kitűzött időpontban Izraelben a parlamenti választásokat.

Arról még nem született döntés, hogy a pártlistákat, -a képviselőjelöltek nevét- 45 vagy 50 nappal a választás előtt kell benyújtani.

Július 17-én a kneszet nyári szünetre vonul, a kabinet ügyvivő kormánnyá alakul, és a választásokig csak közös megegyezéssel elfogadott rendeletek, illetve sürgős biztonsági ügyek kerülhetnek napirendre.

A vallási pártok szerepe

A következő napokban az ultraortodox pártokkal kötendő politikai alku szerint a miniszterelnök várhatóan jelentős engedményeket tesz annak reményében, hogy a vallásos pártok a választásokat követően egységesen mellette maradnak, támogatják jövendő koalícióját.

A Ynet hírportál értesülése szerint Netanjahu a közvélemény-kutatások alapján úgy ítéli meg, hogy kevesebbet veszít az ultraortodox követelések teljesítésével, mint amennyit akkor veszítene, ha szétesne a jelenlegi jobboldali-vallásos blokk. Az egységes blokktól azt reméli, hogy ha nem is lesz képes kormányt felállítani a választások után, de legalább megakadályozhatja, hogy az ellenzék kormányt alakítson.

"Október 27-én győzni fogunk. Leváltjuk az október 7-i mészárlás kormányát, cionista és államközpontú kormányt alakítunk, és újjáépítjük az országot" - jelentette ki az ellenzéki Avigdor Liberman, az Izrael a Hazánk párt elnöke a választások hírére.

A következő napokban még megpróbálják elfogadtatni a Tóra-tanulásról szóló alaptörvényt, amely rögzíti, hogy a Tóra-tanulás alapvető nemzeti érték, mely a jövőben jogi alapot adhat az ultraortodox közösségnek arra, hogy a legfelsőbb bíróság előtt a vallási tanulás értékét az egyenlőség alkotmányos elvével azonos súlyúnak tekintsék a sorkatonai szolgálatról szóló vitákban, s elérjék katonai felmentésüket.

Szintén megpróbálják elfogadtatni a katonai szolgálatot megtagadó ultraortodoxok letartóztatásának befagyasztását, mely letartóztatási moratórium öt hónapra, november 30-ig hosszabbodna.

Megpróbálják megszavaztatni a jelenlegi főügyészi és kormány jogtanácsosi feladatok szétválasztását, melyeket jelenleg együtt végez a kormány főügyésze. A két tisztség közötti hatásköri vitákban az igazságügyi miniszter döntene, és a törvény azt is kimondaná, hogy a jogi főtanácsadót a kormány nevezi ki a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter ajánlására.

Ezzel az törvény ellenzői szerint jelentősen csorbulna az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalmi ágnak szétválasztása Izraelben.

Emellett több, az ultraortodoxok követelte törvényt is elfogadhatnak, köztük a kóserreform visszavonását, melyet az előző kormány idején szavaztak meg, és lehetővé tennék a nemek szerint elkülönített mester- és doktori képzéseket az egyetemen, valamint egy kommunikációs törvényt is terveznek.