Magyar Péter első miniszterelnöki útja Lengyelországba vezet, nem véletlenül: a lengyel–magyar kapcsolatok rendszere mindkét fél számára különösen fontos, ám az elmúlt időszakban a viszonyt konfliktusok terhelték. Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási vezetője az InfoRádióban kiemelte: nemcsak magyar–lengyel viszonylatban, hanem általában egyre gyakoribb az, hogy a pártpolitikai szempontok felülírják akár az államközi kapcsolatokat is, vagyis ha egy adott kormány egy másik ország valamelyik pártjával jóban van, akkor ez a tényező felülírhatja akár a kormányközi kapcsolatokat is.
Mint mondta, az elmúlt időszakban a Jog és Igazságosság – a PiS – és a Fidesz között nagyon szoros, jó viszony van, ami – más okok mellett – hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen megromlott a magyar kormánypárt kapcsolata a most kormányon lévő Donald Tusk-féle Polgári Koalícióval, ahogy korábban Donald Tusk és Orbán Viktor személyes kapcsolatai is negatív irányba változtak. Dobrowiecki Péter megemlítette még az ukrán–orosz háború eszkalációját is, mint ami nagy töréspontot okozott még 2022 februárjában az államközi kapcsolatokban.
„2022 elején februárjában történt a totális támadás. Azt megelőzően is egyértelmű volt, hogy a PiS mit gondol Oroszországról, mit gondol 2014-től kezdve Oroszország Ukrajna-politikájáról, tehát nem volt titok, hogy teljesen ellentétes a két párt megítélése a konfliktusról. Ám az eszkaláció okozta sokk akkora volt, hogy a lengyel fél pár hónapon keresztül úgymond lehúzta a rolót, tehát nem került sor olyan találkozókra, amelyek korábban meg lettek hirdetve, akár a V4-es együttműködés keretében, akár bilaterális szinten. És egyértelműen látszott, hogy a konfliktus során amennyire a magyar kormányzati álláspont a mára már megismert irányba megy el, ugyanennyire a lengyel fél, a Jog és Igazságosság adta kormány sem volt hajlandó elfogadni ezt úgy, ahogy korábban tolerálta” – mondta.
A Tisza Párt választási győzelmére adott lengyel kormányzati reakció ha nem is predesztinálja, de azért előrevetíti azt, hogy adott a helyzet a magyar-lengyel kapcsolatok új irányba való elindulásához.
Magyar Péter azon bejelentése, hogy május végén, június elején első külföldi útja Varsóba fog vezetni, – majd a tervek szerint következik Bécs és Brüsszel – nem váratlan dolog, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök is mind 1998-ban, mind pedig 2010-től kezdve egészen 2022-ig Varsóba látogatott első külföldi útjai során, többek között olyan helyzetben is, amikor Donald Tusk volt még korábban a miniszterelnök – emelte ki a Lengyelország-szakértő.
A Tisza Párt elnökének az ukrajnai háborúval és Oroszországgal kapcsolatos nyilatkozatai alapján Dobrowiecki Péter úgy látja, hogy nem szabad feltétlenül hinni azoknak az akár külföldi, akár hazai elemzéseknek, amelyek azt mondják, hogy egy teljes, totális 180 fokos politikai fordulat fog történni a kormányváltás nyomán.
„Alapvetően pragmatikus külpolitikára utaló jeleket vélek felfedezni a nyilatkozatokból, de persze meg kell látni, hogy ez tényleg így lesz-e vagy sem. Illetve Magyarország geopolitikai és energiabiztonsági helyzete azért még mindig ugyanaz, innentől kezdve erre a pragmatikusságra szükség lehet” – közölte a Lengyelország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.




