A Főkert összesen 110 ezer sorfát és parkokban álló fát gondoz, ebből tízezer fa 50-60 éves, ötezer pedig a 60-70 éves korosztályba tartozik. A klímaváltozás komoly egészségromlást okoz, ezért tíz éven belül a 110 ezres állomány 35 százalékát és a fiatal, 5-15 éves fák 5-7 százalékát is elveszíthetjük – mondta a Főkert főigazgatója a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének egri konferenciáján.

Dezsényi Péter hangsúlyozta: ez a veszély nemcsak a Főkert gondozásában levő és a budapesti közterületi fákat érinti, hanem

országos jelenségről van szó. Annyira felgyorsult a klímaváltozás, hogy az egyes faállományok már idő előtt az életciklusuk végére érnek.

A Főkert főigazgatója hozzátette: az enyhébb telek és más élettani okok miatt olyan kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek egy-egy fafajt különösen erősen sújtanak. Külön megemlítette a kőrishajtás-pusztulás betegséget, melyet egy ázsiai gombafaj okoz. Elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist pusztítja. Először a hajtásoknak a hervadását, illetve a hajtásokon barna foltok megjelenését eredményezi, ami miatt elindul a gyökerek elkorhadása, majd elég gyorsan elpusztulhat az érintett fa.

Dezsényi Péter kitért a vadgesztenyelevél-aknázómolyra is, amelynek tömeges előfordulásakor a leveleken lévő aknák sokasága a levél teljes barnulását okozza. Súlyos kártétel esetén már egészen korán, akár nyár közepén megbarnult leveleket vagy a teljes lombkorona hiányát figyelhetjük meg a vadgesztenyefákon.

Magyarországon egyre több az olyan fafaj, amelyek egyszerűen nem bírják a légszárazságot és a talajszárazságot.

Ez a probléma elsősorban a nyírfákat és a fenyőféléket érinti, amelyek szinte teljesen kezdenek eltűnni a parkokból, közterületekről és egyéb területekről.

Mindezt alátámasztja a Főkert 15-20 éves, nagyon részletes faállomány-nyilvántartása is. A főigazgató szerint a megoldás a technológiaváltás lehet, ami nemcsak a fákra vonatkozna, hanem a zöldfelület-fenntartás minden területére, beleértve például a faültetés protokollját is.

A Főkert főigazgatója figyelmeztetett: a fák elültetésekkor és az utógondozás első éveiben nagyon sok minden eldől. „Nem mindegy, hogy mekkora ültetőgödörbe ültetjük a fát, mint ahogy az sem, hogy milyen talajcserét végzünk, milyen talajt kap, hogyan és mennyit öntözzük a csemetéket” – magyarázta Dezsényi Péter.

Úgy véli, komoly újításra lenne szükség a fafajtákban is. A Főkert jelenleg két egyetemmel együttműködve és a bécsi kollégákkal összefogva egészen a Balkán-félsziget térségéig áttekinti a mostani kínálatot. Dezsényi Péter szerint kutatásaik alapján megfigyelhetők kisebb változások. Például

a hagyományos vadgesztenyéhez képest a piros virágú vadgesztenye sokkal rezisztensebb az aknázómolyra, így a piros virágú „egy jó alternatíva lehet”,

de további, teljesen új fajok is bekerülhetnek majd a szelekcióba a Főkert főigazgatója szerint.

Mint fogalmazott, figyelembe kell venni azt is, hogy a budapesti faállományra nemcsak az éghajlatváltozás van rossz hatással, hanem a beépítettség drasztikus növekedése is sújtja, legyen szó a közműhálózat és az úthálózat kiépítéséről vagy egyéb beruházásokról.