Tuzson Bence elmondta, Magyarország beperli az Európai Bíróságon az Európai Bíróságot. Nem volt még ilyen az Európai Unió történetében - emlékeztetett.
Felidézte: 2020-ban született egy ítélet, amelyben Magyarországot elmarasztalták azért, mert tranzitzónákat tartott fenn a határ mentén, ahol a beérkező migránsoknak kellett várakozniuk. Magyarország ezt a szabályt később megváltoztatta, így ha valaki be akar lépni az országba, annak előzetes kérelmet kell benyújtania valamelyik szomszédos országban a magyar nagykövetségen.
Ezeket a szabályozásokat támadták meg annak érdekében, hogy Magyarországot migrációs politikájának megváltoztatására kényszerítsék, az Európai Bizottság pedig az Európai Bírósághoz fordult, azt kérve, hogy Magyarországot bírságolják meg – mondta a tárcavezető.
A per végén Magyarország olyan mértékű bírságot kapott, amely példátlan az EU történetében: napi 1 millió eurót és 200 millió euró átalányösszeget kell fizetnie.
Ezeket a pénzeket a Magyarországnak járó uniós kifizetésekből vonják le
– jegyezte meg.
Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság jóval kisebb összeget követelt volna Magyarországtól, de a bíróság ennek 29-szeresét állapította meg az átalányösszeg és 61-szeresét a napi bírság esetében.
Mivel ez egy jogerős bírósági ítélet, Magyarország nem ezt támadja meg, hanem kártérítési pert indít. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy európai intézmény kárt okoz egy tagállamnak, azt a kárt köteles megtéríteni – jelentette ki.
Hozzátette: az Európai Bíróság több szabályt nem tartott be, több olyan elvet nem érvényesített, amelyet ítélete során érvényesítenie kellett volna, ezzel megsértette Magyarország jogait. Ezért Magyarország kártérítési pert nyújthat be a bírósággal szemben azzal a céllal, hogy a fizetendő bírság nagy részét ne Magyarországnak, hanem a bíróságnak kelljen megfizetnie az Európai Unió részére – jelezte.
Tuzson Bence elmondása szerint ugyanis alapelvi szinten garantált a tisztességes eljáráshoz való jog. Ezért ha a bíróság arra készül, hogy az eljárás során a sokszorosát állapítsa meg a perben kért összegnek, akkor erről tájékoztatnia kell a peres felet, hogy az fel tudjon készülni erre. Emellett az előterjesztéshez képest kellett volna megállapítani a bírság összegét – mutatott rá.
Hozzátette: az indoklási kötelezettségének sem tett eleget a bíróság, hiszen nem indokolta meg, hogy miért ekkora összeggel büntetik Magyarországot. Ezzel a példátlan összeggel ugyanis a testület a tagállamok közötti egyenlőség elvét is megsértette, hiszen a sokszorosát szabta ki annak az összegnek, amelyet ilyen esetekben szokásos más, akár nagyobb GDP-vel rendelkező tagállamok esetében – figyelmeztetett. A bíróság megsértette ezen felül a jogbiztonság, az előreláthatóság és az átláthatóság alapelveit is – sorolta.
Tuzson Bence hangsúlyozta, mindebből látszik, hogy
valójában nem is jogi ügyről van szó, az Európai Bíróság döntésének ideológiai és politikai okai voltak.
Brüsszel azt szeretné, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, „ezt mi nem hagyhatjuk, nem is fogjuk hagyni, ezért indítottuk a pert” – összegzett a miniszter.
