Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összesítette, hogy szeptemberig hány lakástűz keletkezett az országban.

„Szeptember közepéig több mint 4500 otthonban keletkezett tűz, és összesen 72 ember vesztette életét ezekben a tüzekben. Ez 14 tragédiával végződő esettel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában” – mondta az InfoRádióban Dóka Imre tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.

A tűzoltó őrnagy elmondta, a tűzeseteket vizsgálva kiderül, hogy leggyakrabban elektromos hiba, nyílt láng, a fűtési rendszer hibája vagy sütés-főzés okozza a tüzet. A tüzek és a tragédiák emelkedő száma mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy némi odafigyeléssel és füstérzékelők felszerelésével ezek többsége megelőzhető lett volna. Ezen a ponton hangsúlyozta:

azokban a lakásokban, ahol működtettek füstérzékelő berendezést, nem alakult ki nagyobb tűz, illetve a lángokat már a kialakulásuk kezdetén sikerült megfékezni, így haláleset sem történt, és az anyagi kár is kisebb volt.

Dóka Imre megerősítette, hogy a lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő, sok esetben idős emberek, éppen ezért az ő otthonaikban érdemes olyan füstérzékelőt telepíteni, ami nem csak éles hangjelzést bocsát ki, hanem összeköttetésben áll rokonok, ismerősök, szomszédok okostelefonjával, és értesítést küld róla, ha bejelez a készülék. Így rögtön mások is tudomást szereznek róla, ha valami probléma van az idős hozzátartozónál.

A tűzoltó őrnagy szerint a lakástüzek többsége emberi mulasztásra, valamint az ingatlanban használt eszközök karbantartásának elmulasztására vezethetők vissza, és valóban igaz, hogy

a felhalmozott tárgyak, lomok is rontanak a helyzeten, mivel amellett, hogy tűzveszélyesek, a menekülést is nehezítik, illetve akadályozzák a tűzoltók munkáját.

Dóka Imre arra is kitért, hogy a halálos tűzeseteknél nem az égési sérülések okozzák főként a tragédiát, hanem a tűz hatására felszabaduló füst, gőzök és gázok okoznak füstmérgezést. Ezek végzetesek lehetnek a bent tartózkodók számára, ha nem észlelik időben, hogy tűz ütött ki.

Az OKF helyettes szóvivője a lépcsőházakban, folyosókon elhelyezett tárgyak kapcsán hangsúlyozta: nem csak a lakáson belüli menekülési útvonalakat fontos biztosítani, hogy a bent lakók biztonságban el tudják hagyni az ingatlant, hanem a lépcsőházak, közösségi terek esetén is létfontosságú a járhatóság, ahol több ember mozgására is fel kell készülni, ha például ideiglenesen is, de mindenkinek el kell hagynia a lakását. Dóka Imre kiemelte:

a saját és mások biztonsága, illetve a tűzoltók akadálytalan közlekedésének érdekében 110-120 centiméteres szélességben kötelező szabadon hagyni a menekülési útvonalat, lépcsőket, közös tereket.

A tűzoltó őrnagy arról is beszélt, hogy most, a fűtési szezon küszöbén nagyon fontos odafigyelni arra, hogy az éghető anyagokat biztonságos, legalább 1,5 méteres hő- és tűztávolságra tartsuk a fűtőberendezésektől. Kazánok, kandallók esetén külön fontos, hogy a szilárd fűtőanyagot is megfelelő távolságra legyenek a berendezéstől, illetve csak annyit tároljunk kéznél, amennyire szükség van egy adott alkalommal.

A ruhák szárítására is kitért a szakértő, hiszen a hűvös beköszöntével a mosott ruhák is lassabban száradnak. Mint mondta, nem egy példa volt már rá, hogy a lakók a ruhaszárítót a tüzelő-, fűtőberendezés közelében helyezték el, és ez okozott tüzet. Hangsúlyozta: a minimum másfél méteres távolság ebben az esetben is betartandó.