Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
üzlet szerződés iratok aláírás
Nyitókép: Pixabay

„Papíron” átkerültek az ELTE-hez az érintett kutatóhálózatok – ezt lépi most az MTA

Az ELTE-hez került a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy humán kutatóközpontja. A Magyar Tudományos Akadémia továbbra sem ért egyet a döntéssel, és közleményben jelezte, hogy mi lesz a következő ellenlépése.

A kutatóközpontok nem szűntek meg, csak új helyre kerültek – mondta korábban az InfoRádióban Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója. „A HUN-REN világos vízió mentén működik. A magyar kutatások nemzetközi láthatóságának növelése, a tehetségmegtartás, valamint a tudományos eredmények társadalmi és gazdasági hasznosítása kiemelten fontos” – fogalmazott.

Az ELTE rektora, Darázs Lénárd már akkor jelezte, hogy az egyetemnek milyen feltételei vannak.

„Konjunktív feltételrendszert fogalmazott meg az ELTE, amelynek keretei között át tudja venni ezt a négy kutatóintézetet. Ezek a feltételek folyamatosan teljesülnek. Az egyik volt, hogy a HUN-REN irányító testület pozitívan döntsön erről a kérdésről, feltétel volt az, hogy a kormányzat részéről egy kormányhatározat szülessen arról, amely biztosítja az egyetem számára a hosszabb távú finanszírozás bizonyosságát. Az egyetem részéről is ez egy kezdeményezés egyelőre. Kell hogy szülessen egy olyan szenátusi döntés, amely az ELTE szervezetén belül is létrehozza ezeket a szervezeti egységeket, és hát magáról a konstrukcióról is véleményt nyilvánít.”

Ezek a feltételek teljesültek, a Magyar Tudományos Akadémia azonban tiltakozott a kutatóközpontok átadása ellen. Az Akadémia köztestületi és stratégiai igazgatója, Oberfrank Ferenc szerint nem tisztázottak a finanszírozás részletei.

„Az elnökünk most nincs abban a helyzetben, hogy átruházza az ingatlanokat, ráadásul azt sem tudjuk pontosan, hogy kik lesznek a partnerek, kik fogják használni, milyen feltételekkel kívánják és tudják használni ezeket az ingatlanokat” – mondta.

Az Akadémia tiltakozása ellenére a HUN-REN és az ELTE döntésével a Kulturális és Innovációs Minisztérium jóváhagyásával augusztus 1-jén a négy kutatóközpont beolvadt az ELTE-be.

Az MTA most...

Az MTA vezetői közleményt adtak ki. Azt írják, hogy az Akadémia nem ért egyet a kutatási hálózat megbontásával, de továbbra is elkötelezett a kutatóközpontok támogatása mellett, ezért készítettek egy szerződéstervezetet, amely alapján az ELTE-hez került kutatóközpontok ingyenesen, haszonkölcsönnel használhatnák az akadémiai vagyonelemeket. Ezt a szerződést azonban az ELTE nem írta alá, mert az ingyenes használat fejében vállalnia kellett volna a fenntartás és az értékmegőrzés költségeit.

„A türelmi idő leteltét követően az Akadémia nem tekinthet el a használati díj követelésétől a fenntartó ELTE-vel szemben” – olvasható Freund Tamás elnök, Kollár László Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes közleményében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×