Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Orbán Viktor/Facebook

Orbán Viktor elmondta, megéri-e Magyarország számára az EU-n belül lenni

Addig nem lesz vége a háborúnak Ukrajnában, amíg az orosz és az amerikai elnök nem ül le tárgyalni és nem születik egy nagyobb megállapodás, melynek fontos, de nem egyetlen tétele a háború - jelentette ki a miniszterelnök az Ultrahang YouTube-csatornáján közzétett interjúban. Orbán Viktor arról is beszélt, mikor fog szólni abban az ügyben, hogy érdemes-e Magyarországnak az Európai Unión belül maradnia.

A miniszterelnök azt mondta: olyan nincs, hogy mindenki békét akar és nincs béke. Olyan van, és most ez a helyzet, hogy mindenki azt mondja, hogy békét akar, de egyesek nem akarják.

A helyzetet úgy foglalta össze: az európaiak és az ukránok nyilvánvalóan a háború folytatását akarják, akármit mondanak, az Egyesült Államok elnöke valóban békét akar, és az oroszokról azt tudhatjuk biztosan, hogy a kijelölt területi határokat el akarják érni, és akár háború árán is meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna NATO-tag vagy NATO katonai fegyverlerakat legyen.

Orbán Viktor kiemelte: az orosz-amerikai nagyobb megállapodásnak a háborún túl része az energiaárak alakulása, Amerika hozzáférése az orosz piacokhoz és Oroszországé az amerikaiakhoz, a gazdasági szankciók, a technológia és a fegyverzetkorlátozás kérdése.

Hangsúlyozta azt is: Magyarország "veszélyes példa", azt mutatja Európában, hogy lehet állást foglalni a háború ellen, lehet kiállni a béke mellett, és "ha elég erős vagy, akkor kimaradhatsz a háborúból". Magyarország az "antitézise mindannak, amit ma Európa csinál, aki békéről beszél, de közben valójában érdekelt a háború fenntartásában" - fogalmazott.

Azt is mondta: minden kapcsolatát rendszeresen használja annak érdekében mind az orosz, mind az amerikai elnök irányába, hogy a béke felé próbáljon érveket, szempontokat adni.

Magyarországnak a béke oldalán kell maradnia - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az interjúban.

A kormányfő az okokat sorolva elsőként a nemzeti érdeket említette. Szavai szerint abból Magyarország számára jó nem sülhet ki, ha Ukrajnában fölfegyvereznek 800 ezer vagy egymillió embert, létrejön egy Magyarország súlyánál, erejénél jóval nagyobb hadsereg, amiről a "Jóisten sem tudja", hogy kik és mire fogják használni a következő évtizedben, mert ez önmagában veszélyes.

Kiemelte, meglátása szerint semmilyen feltétele nem adott annak, hogy az ukránok legyőzhessék az oroszokat. Kevesebben vannak, még ha a Nyugat ki is tömi őket pénzzel, mindig kevesebb pénzük lesz, a fegyveriparuk évtizedekre van elmaradva az oroszokétól, és a végső soron legfontosabb érv, hogy Oroszoroszág egy nukleáris szuperhatalom, és még soha, sehol, senki nem győzött le nukleáris szuperhatalmat - sorolta a miniszterelnök.

Hozzátette, őrültségnek tartotta azt a tervet, ami arra épül, hogy az ukránok győzzék le az oroszokat a frontvonalon, ezzel esetleg destabilizálják Oroszországot.

A béke mellett szól az is, hogy

az a történelmi idő, amiben élünk, az nem az orosz-ukrán háború ideje, hanem a keresztény és az iszlám civilizáció egymás mellett élésének problémája - jelentette ki Orbán Viktor.

Hasadás van a transzatlanti világon belül, Európa progresszív, liberális, Amerika nemzeti, konzervatív irányba megy - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Youtube-csatornának adott interjúban.

A kormányfő hozzátette, ez megjelenik a világpolitikában is: Európa háborúpárti, Amerika pedig békepárti. Nem látom, hogy ez a hasadék szűkülne - jegyezte meg.

"Azt gondoltam, hogy 2030-ra Európa és Amerika között harmonikusnak mondható, a kereskedelem azonos ideológiai megközelítésén nyugvó, közös gazdaságpolitika fennmarad. A vámháború ennek az ellenkezőjéről szól, Amerikának Európával szemben is megfogalmazott, saját gazdaságpolitikája lett" - mondta.

A 2030-ra a világ egészen másképp néz majd ki, nagy megpróbáltatások előtt állunk, nekünk higgadtan, ügyesen kell manővereznünk ezekben az években - jelentette ki.

Az Európai Unió költségvetése valójában Ukrajnáról szól, egy ukrán költségvetés - vélekedett Orbán Viktor.

A miniszterelnök rámutatott: úgy hívják, hogy az Európai Unió költségvetése, de ez valójában egy ukrán költségvetés, mert arra az alapgondolatra épül, hogy az Európai Uniónak Ukrajna a része. Ez a költségvetés Ukrajna beillesztését tartja a legfontosabbnak, "nem egyszerűen csak ukránpárti, ez egy Ukrajna költségvetés" - összegzett.

A kormányfő kifejtette: a költségvetés összes forrásának 20-25 százaléka automatikusan Ukrajnába megy, 10-11 százalék korábban fölvett hitelek kamattörlesztésére. Ennek a költségvetésnek akármilyen nagy számot is írtak a fedőlapra, körülbelül 30-32 százaléka tulajdonképpen nem létező pénz, "ez már kiment onnan, tehát ennyivel csökkent" - fogalmazott. Hiába látszik nagyobbnak a költségvetés, a pénz, ami ebben található, sokkal kevesebb, mint korábban volt - húzta alá. Kitért arra is: van egy magyar probléma is benne, ez pedig az, hogy a zsarolási eszközöket benne hagyták.

Ha nem támogatod Ukrajna tagságát, vagy nem engeded be a migránsokat, vagy a gender ügyben ellenállsz, akkor végső soron pénzügyi eszközökkel zsarolnak Brüsszelből, a költségvetés erre lehetőséget ad - mondta, és kijelentette: ezért ezt a költségvetést, amíg miniszterelnök, "a büdös életben" nem fogja megszavazni.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy ma még sokkal inkább megéri Magyarország számára az Európai Unión belül lenni és küzdeni a belső változásokért, mint kilépni onnan.

Azt mondta, nincs olyan elméletileg kijelölhető pont, ami után már nem éri meg bent lenni; egy dolgot tud vállalni a magyar választók felé, ha úgy látja, hogy a tagság már nem éri meg, akkor szólni fog.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×