Ocskó Katalin kiemelte: a Fővárosi Ítélőtábla szerepe tavaly is meghatározó volt, mert az ítélőtáblákra érkezett ügyek a 57 százaléka ide érkezett.
Országos szinten 13 617 ügy érkezett az ítélőtáblákra 2024-ben, ez 5,9 százalékkal magasabb a 2023-as adatnál – ismertette, hozzátéve: a Fővárosi Ítélőtábla 7696 ügyet bonyolított, 5,2 százalékkal többet, mint a megelőző évben.
Az OBH elnökhelyettese az ítélkezés megalapozottságáról közölte: a Fővárosi Ítélőtáblán hozott peres határozatokról fellebbezést követően a büntető ügyszakban 97 peres ügyből 38 esetben hozott hatályában fenntartó döntést a Kúria. Polgári és gazdasági ügyszakban 316 ügy került a Kúriára, amelyből 165 esetben született hatályában fenntartó döntés - tájékoztatott. Hangsúlyozta: ez mind kiváló eredménynek számít, hiszen a Fővárosi Ítélőtáblára kimondottan nehéz, terjedelmes ügyek érkeznek, amelyek intézése, felülvizsgálata nagyon komoly szakmai tudást igényel.
Ocskó Katalin az eredmények között említette továbbá, hogy a gazdasági ügyszakban 2024 végére felére csökkent a hat hónapon túl folyamatban lévő ügyek száma az előző évhez képest.
Kitért arra is, hogy a bíróságokon egyre inkább előtérbe kerülnek a digitális megoldások, a Fővárosi Ítélőtáblán már négy olyan tárgyalóterem is van, ami távmeghallgatásra is alkalmas. Ennek kapcsán megjegyezte: 2024-ben 89 távmeghallgatást tartottak, 12-vel többet, mint 2023-ban.
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke azt mondta: a növekvő ügyforgalom a befejezési adatokban is megmutatkozik. A Fővárosi Ítélőtábla hatékonyságát mutatja, hogy országos szinten 7 százalékkal, itt 9-cel nőtt a befejezési mutató – fűzte hozzá.
Közölte azt is, hogy az április 30-ig rendelkezésre álló idei adatok változatlanul növekvő tendenciát mutatnak, a Fővárosi Ítélőtáblára 2025-ben eddig 219 üggyel érkezett több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A legtöbb ügy a polgári kollégiumhoz érkezett (46 százalék), a közigazgatási kollégiumhoz 28 százalék, a büntető kollégiumhoz 21 százalék, a munkaügyi kollégiumhoz pedig az ügyek 5 százaléka érkezett – részletezte.
Az elnök szavai szerint az időszerűségi adatok kiválóak a Fővárosi Ítélőtáblán: a peres ügyek 78 százaléka fél éven belül, 99 százaléka pedig egy éven belül befejeződik.
2024-ben fellebbezéseknél a Kúria az ügyeink 70 százalékát helyben hagyta, hatályon kívül helyezés aránya 3 százalék volt – tette hozzá. Ribai Csilla a rendkívüli perorvoslatokról elmondta, hogy a Kúria 40 százalékban fenntartotta, 8 százalékban pedig hatályon kívül helyezte az ítélőtábla döntését.
Beszámolt továbbá arról is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben több mint 5 milliárd forintból gazdálkodott. Illetményre 2,7 milliárd forintot fordított az ítélőtábla – jegyezte meg.
(Nyitóképünkön: Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke sajtótájékoztatót tart az ítélőtáblán tartott összbírói értekezlet előtt 2019. június 3-án.)
