"Magyarország ellen példátlan, titkosszolgálati eszközöket is igénybe vevő lejárató kampány folyik, ilyen helyzetben pontosan tudni kell, hogy a korábbi vezérkari főnök kinek az érdekeit képviselte, azt milyen módon tette, illetve meghamisította-e az ezekről szóló jelentéseit" - közölte Kósa Lajos.

A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata korábban feltárta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt.

A Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a volt vezérkari főnök súlyos függelemsértést követett el, amikor nem a kormány álláspontját képviselte a NATO-egyeztetéseken.

Az információk szerint a honvédelmi tárca bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hanganyagait, és összevetette azokat az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára kiadott mandátummal. A vizsgálat eredményeit a HM a Nemzetbiztonsági Bizottság elé tárta, mivel súlyos eltéréseket találtak a hivatalos magyar álláspont és a vezérkari főnök tényleges NATO-beli megnyilvánulásai között.

A vizsgálat megállapította, hogy Ruszin-Szendi altábornagy az orosz–ukrán háború kitörése után négy NATO-vezérkarfőnöki ülésen vett részt, ahol következetesen eltért a számára kiadott mandátumtól. Miközben a részrehajlóan Ukrajna-barát állásponti elemeket hangoztatta, a kapott utasítás ellenére "elhallgatta a magyar kormány háborúellenes narratíváját".