Infostart.hu
eur:
363.1
usd:
308.78
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke beszél az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett közös sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium épületénél  2023. január 31-én. Boros Péterné bejelentette, hogy tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek.MTI/Balogh Zoltán
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Felszólítást kapott a kormány – íme, a követelések

A köztisztviselők keresetének megduplázását követeli a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

Boros Péterné, a szervezet elnöke Szigetszentmiklóson közölte: húsz önkormányzati hivatalban, köztük a szigetszentmiklósiban is sztrájkolnak a köztisztviselők az elégtelen kormányzati forrás és az állami megbecsülés hiánya miatt. Hozzátette: megmozdulásuk nem országos sztrájk.

A szakszervezet elnöke kiemelte: követelik a 2008 óta változatlan 38 650 forintos illetményalap legalább 80 ezer forintra emelésének törvénybe iktatását, valamint azt, hogy az összeget az önkormányzatok kapják meg a központi költségvetésből.

Követelik azt is, hogy állítsák vissza a köztisztviselői életpályát és a valós előmeneteli lehetőséget, továbbá biztosítsák a bérek évenkénti automatikus emelését az infláció mértékéhez vagy az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset növekedéséhez igazodóan.

Követeléseik közt szerepel még: a jegyzőkre vonatkozó alapilletmény szorzóit úgy módosítsák, hogy keresetük igazodjon a polgármesteri illetményhez, a bértáblákat pedig egészítsék ki két magasabb fokozattal. Továbbá vezessék be a diplomás bérminimumot, hogy néhány éven belül elérhető legyen az átlagos egymillió forintos bér – jegyezte meg

Boros Péterné úgy fogalmazott:

felszólítják a kormányt, hogy biztosítsa a tisztességes megélhetést a köztisztviselőknek és a kormánytisztviselőknek.

A szakszervezet elnöke szerint a kormány minden szinten bojkottálja az egyeztetést, a közigazgatási dolgozók béremeléséről egyáltalán nem akar tárgyalni. A kormánytisztviselők esetében az MKKSZ jogerős bírósági végzésre vár azért, hogy a sztrájk napját ki tudják jelölni – hangsúlyozta.

Nagy János (Egységben a Városért), Szigetszentmiklós polgármestere a sajtótájékoztatón azt mondta: bár az önkormányzatoknak lehetőségük van magasabb illetményalap megállapítására, de ezt a településeknek ki is kellene gazdálkodniuk. Bár Szigetszentmiklós egy „relatív gazdag” település, mégis „az alacsony illetményalapnak és az önkormányzatok elleni állami sarcoknak köszönhetően” a bérek emelése komoly nehézséget okoz – fogalmazott. Ezért azt követeli, hogy a kormány azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a szakszervezettel, és biztosítson tényleges béremelést az illetményalap megemelésével, állami finanszírozással.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi elnöke szerint a köztisztviselők a pedagógusokhoz hasonlóan nehezen tudnak sztrájkba lépni. Jelezte: szolidárisak a sztrájkoló köztisztviselőkkel, és felidézte, hogy 2019-ben szolidaritási sztrájkkal csatlakozott a PDSZ az MKKSZ megmozdulásához.

Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) 2000 elnöke azt üzente: a sztrájk alapvető munkavállalói jog, azt senki nem korlátozhatja, senki nem tilthatja.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×