"Korábban úgy véltem, hogy jó eséllyel az Iszlám Állam vagy annak valamelyik »leányvállalata« tehető felelőssé, de egyre inkább az a meggyőződés kezd úrrá lenni rajtam, hogy ezeket az akciókat egy ellenérdekelt állam hajtja végre" – mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára hozzátette, ez utóbbi verzió azt jelenti, hogy az állami érdek mögött egy titkosszolgálat, amögött pedig egy profi csapat bújik meg.

A legnagyobb nehézség a hatóságok számára, hogy kiderítsék, honnan érkezett a fenyegetés, milyen módon került fel az internetre. A szakértő elmondta, azt már tudni, hogy eldobható e-mail címet használtak, vagyis nem maradt utánuk semmi nyom,

mintha egy sötét szobában keresnénk egy fekete macskát, ami talán ott sincs

– fogalmazott. Kis-Benedek József szerint az, hogy több országban is megismétlődött az eset, azt jelenti, hogy egy nagyon összehangolt szervezet áll az események mögött. Megjegyezte, figyelemre méltó az is, hogy a fenyegetések kelet-európai országokban történtek, nem nyugat-európaiakban. Feltételezhetik, hogy előbbiekben nincs akkora készültség, mint az utóbbiakban, és a tények is azt bizonyítják, hogy nem sok mindent sikerült eddig megállapítani.

A biztonságpolitikai szakértő szerint az is lehetséges, hogy az elkövetők hibákat követnek el, ha pedig ez megtörténik, az nagyban segítheti a nyomozást. "A hatóságok már egyeztetnek egymással nemzetközi szinten, az Interpolt is bevonták, így kisebb-nagyobb szerencsével elképzelhető, hogy találnak valamit, amin el lehet indulni. Ám ez nagyon nehéz feladat" – hangsúlyozta a szakértő, hiszen manapság olyan is létezik, hogy különböző automatizált szoftvereket alkalmaznak, amelyek generálják ezeket az üzeneteket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára leszögezte, szerencsére eddig sehol sem történt semmi, de nincs olyan hatóság a világon, amelyik ilyen helyzetben azt mondaná, hogy nem foglalkozik a kérdéssel. Ha ilyen fenyegetés érkezik, annak feltétlenül utána kell járni, mert ha például valahol valóban robbantás történik, a közvélemény máris úgy fog vélekedni, hogy a hatóság nem volt elég körültekintő, elkerülte a figyelmét – magyarázta.

Az elkövetők lehetséges céljával kapcsolatban Kis-Benedek József azt mondta, a félelemkeltés, az ország destabilizálása, a hatóságok megosztása lehet, amire törekszenek. De az is elképzelhető, hogy ezzel fedeznek valamit, hiszen amíg az illetékesek az adott problémával foglalkoznak, más területen lankadhat a figyelmük, így ott végre tudják hajtani a másik tervüket. Hozzátette, az elkövetőknek számos dolog állhat szándékában, így biztosat nem lehet mondani, legfeljebb hipotéziseket lehet felállítani.

"Egy ilyen akcióval az adott állam hatóságainak éberségét is tesztelhetik, így nézhetik meg, milyen intézkedéseket hoznak reakcióképpen"

– magyarázta a szakértő. Vagyis ha az elkövető újabb fenyegetést tervez, figyelembe kell vennie, hogy a mostani helyzetben hogyan reagál a hatóság, milyen módszertant követ, kiket von be a munkába.

Arra a kérdésre, hogy Oroszországnak érdekében és lehetőségében áll-e egy ilyen akciót megtervezni és végrehajtani, Kis-Benedek József azt mondta, hogy például a NATO-országok destabilizálása lehet az egyik fontos cél. "Képesek rá, és ha akarják, meg is tudják csinálni, a többi már csak technika kérdése" – jegyezte meg. Viszont abból, hogy a fenyegetések milyen szervezeteken keresztül érkeznek, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Mint mondta, a világháló segítségével számos országon keresztül, áttételesen is érkezhetnek az üzenetek.

"Lehetséges, hogy egy érintett orosz szervezet is csak egy állomás a láncban, és más ország is benne van. A lényeg a nyomok eltüntetése, hiszen ha nincs nyom, akkor a forrást sem lehet megtalálni" – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő.