Az orfűi önkormányzat tájékoztatása szerint olyan jégréteg alakult ki a község taván, hogy az már a kijelölt helyen sportolásra is alkalmas. A Pécsi-tó jégvastagsága az újévi mérés alapján elérte a 10 centimétert, így az országban elsőként ezen a természetes tavon lehet biztonságosan korcsolyázni. A helyi önkormányzat azonban figyelmeztetett, hogy a Pécsi-tavon csak a sziget vonalától délre biztonságos a jég vastagsága, más pontokon tilos és életveszélyes jégre lépni. Hozzátették: a jégen korcsolyázni kizárólag saját felelősségre lehet.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője arról beszélt az InfoRádióban, hogy mire kell odafigyelni, ha valaki természetes víz jegére merészkedik. Mukics Dániel elmondta: ahhoz, hogy elbírja az embert a jég, legalább tíz centiméternél vastagabb jégréteg szükséges, amely azonban csak akkor marad meg, ha tartósan alacsony a hőmérséklet. Ha ezek az időjárási körülmények nem adottak, akkor mesterséges korcsolyapályát kell keresni.

A szóvivő kiemelte, hogy Magyarországon minden természetes víznek van egy kezelője, ami lehet a helyi önkormányzat vagy akár egy horgásztársaság is. Az ő feladatuk, hogy megmérjék a jégvastagságot, és ha megfelel a már említett minimum 10 centiméteres kritériumnak, akkor ugyancsak a kezelőnek kell kijelölnie a sportolásra alkalmas területet. Figyelmeztetett, hogy csak ezeken a kijelölt területeken lehet jégre lépni.

A jég alatt ugyanis lehetnek meleg források, illetve a víz alatt bekövetkezhetnek olyan bomlási, rothadási folyamatok, amelyek hőt termelnek.

Emiatt bizonyos helyeken a jégtakaró üreges is lehet, sőt akár egy négyzetméteren belül is eltérő lehet a jég vastagsága.

„Sose korcsolyázzunk egyedül, mindig társasággal menjünk! Nagyon fontos, hogy a társaság több tagjánál is legyen mobiltelefon. Ha esetleg baleset történne, akkor a 112-es segélyhívószámot kell hívni” – magyarázta Mukics Dániel.

Ha valaki adott esetben ropogást, recsegést észlel a jégen állva, akkor azt tanácsolja a szóvivő, hogy hasaljon le, és próbáljon meg valahogy hason kúszva vagy csúszva eljutni a partig.

Minél nagyobb testfelülettel vagyunk a jégen, annál kisebb az esélye annak, hogy beszakad alattunk.

Ha ez mégis megtörténik, akkor is meg kell őrizni a hidegvérünket. Nem szabad pánikba esni, össze-vissza kapálózni, mert akkor más helyeken, nagyobb területen is beszakadhat a jég.

Ha valaki alatt beszakad a jég, Mukics Dániel azt javasolja, hogy nyugodt, mellúszásszerű mozdulatokkal próbáljon meg hassal felfeküdni a vízre, és valahogy ússzon rá a part felőli jégre. Ilyen estben nagy segítség lehet, ha van a zsebünkben lakáskulcs vagy golyóstoll, amelyet kvázi karomként használva ráhúzhatjuk magunkat a legközelebbi jégfelületre. Ha bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv, és valaki a jég alá kerül,

nagyon fontos, hogy felfelé nézzen, a fények alapján próbáljon meg tájékozódni, és megkeresni a léket, ahol beszakadt a jég, mert csak ott van lehetősége kijutni.

Abban az esetben, ha valaki a partról veszi észre, hogy bajbajutott egy társa a jégen, nem ajánlott fejvesztve, hanyatt-homlok odarohanni segíteni, mert könnyen lehet, hogy a segítőből is mentendő személy lesz. Mukics Dániel elmondta: ha van valahol a közelben létra, kötél, nagyobb deszka vagy hosszú, erős ág, ezekkel meg lehet próbálni kihúzni a vízből a bajbajutott embert, de akár összecsomózott ruhákkal is meg lehet ezt tenni.

A szóvivő figyelmeztetett: ha valaki rohanva akar segíteni, saját magát is bajba sodorhatja, hiszen alatta is beszakadhat a jég. „Ha sikerült kihúznunk a jeges vízből a bajbajutott személyt, akkor azonnal vigyük fűtött, meleg helyre. Vegyük le róla a vizes ruhát, és öltöztessük meleg ruhába, és nagyon fontos, hogy ilyenkor fokozatosan kell felmelegíteni a kihűlt testet. Tilos a forró zuhany vagy fürdő! Langyos vízzel kezdjük el felmelegíteni a testét, és fokozatosan engedjünk rá egyre melegebb vizet” – fogalmazott Mukics Dániel.