Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
körte
Nyitókép: Pixabay

Gyenge lesz az idei körtetermés, az év végére akár áruhiány is lehet

Gyenge, közepes körtetermés várható idén Magyarországon, mivel az aszály nem kedvezett az érésének, így sok helyen apró maradt – mondta az InfoRádióban a FruitVeb elnöke. Apáti Ferenc arról is beszélt, hogy a klimatikus viszonyok változása miatt a gazdáknak egyre kevésbé éri meg körtét termeszteni.

Az utóbbi években a körte termőterülete és termésmennyisége is folyamatosan csökkent, jelenleg 1886 hektáron termesztik Magyarországon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az elmúlt tíz év legkisebb termése várható körtéből az idén.

A FruitVeB elnöke az InfoRádióban elmondta: az idei aszály, forróság minden gyümölcs termésére kedvezőtlenül hatott, így a körtére is, ami különösen nem kedveli a meleg, száraz időt. Sokkal inkább megfelel neki például a hollandiai klíma, ahol mérsékelten van meleg nyáron is, nem olyan magas a páratartalom és egész évben gyakori a csapadék.

Apáti Ferenc hozzátette: az idei gyengébb körtetermést némileg befolyásolták a tavaszi fagykárok is, de a hazai körteültetvények döntő része sértetlenül megúszta ezt az időszakot, számottevő veszteség, károsodás nem volt. Mint fogalmazott, a legnagyobb gond, hogy

„folyamatosan öregszenek az ültetvények, romlik a kondíciójuk”, ami miatt évről évre egyre kevesebb körte terem.

A jelenlegi magyarországi klíma egyre kevésbé alkalmas a termesztésére és egyre kevesebb a jó minőségű ültetvény, ahonnan étkezési minőségű körte takarítható be.

A FruitVeB elnöke szerint gyenge, közepes termés várható idén körtéből. Öt évvel ezelőtt és korábban még 25-35 ezer tonna körüli termés volt idehaza, míg az utóbbi években már csak 15-20 ezer, és Apáti Ferenc úgy gondolja, hogy idén is hasonló mennyiségre lehet számítani. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy

ha a következő években nem lesz megújulás, nem történik újratelepítés, akkor „folyamatosan csökkenő terméspotenciállal kell szembenézniük a gazdáknak”.

A csapadékszegény talaj és a légköri aszály nem kedvez a gyümölcs konzisztenciájának, ugyanakkor az öntözött ültetvényeken még a forróságban sem veszít érdemben a lédússágából a körte. Az aszály negatív hatása inkább az apróbb gyümölcsméretekben ütközik ki. „Amikor napközben 35-38 Celsius-fok van, és még éjszaka is 20-25 Celsius-fok feletti a hőmérséklet, akkor egyszerűen nincs érdemi gyümölcsméret-növekedés. A körténél ez kevésbé játszik szerepet, de például az alma esetében az aszályos, meleg időben kisebbek teremnek, sőt elszíneződés is történhet” – magyarázta Apáti Ferenc.

Jelenleg az első osztályú étkezési körte kilójáért 700–1000 forintot kell fizetni a boltokban, a legtöbb helyen 700–800 forintot kérnek érte. A FruitVeB elnöke arra számít, hogy a következő két-három hónapban nem lesznek nagy változások az árazásban, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában alacsony az idei körtetermés az átlagoshoz képest, így nem lehet kizárni, hogy december-január környékén már árualaphiány lesz, ami áremelkedést vonhat maga után.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×