eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Szavazólapok az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban kialakított 18. számú szavazókörben 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Nőnek a számok, gyanús, hogy meglesz az 50 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 34,58 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 34,58 százaléka, 464 534 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A vármegyék közül a részvételi arány 13 órakor Veszprém vármegyében volt a legmagasabb, 34,43 százalék, ami 96 777 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 30,24 százalék, 131 655 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, a 2010-es választáson 23,68 százaléka, tíz évvel ezelőtt 23,53 százaléka,

öt évvel ezelőtt pedig 26,60 százaléka voksolt 13 óráig.

A 2004-es EP-választáson 19,90 százalék, a 2009-es választáson 19,40 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 15,90 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 24,01 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 18:33
×
×
×
×