Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Pixabay

Új szabály érvényes a kerítésekre

Túl sok a fix kerítés a földek körül, az esztelen terjedésnek igyekszik gátat szabni a jogalkotó.

Május 17-től, majd 2025. január 1-jétől ismét több ponton változik a Vadgazdálkodási Törvény (Vtv.). A jogszabályban egyebek mellett módosulnak, pontosabbá válnak, valamint kiegészülnek a kerítéstelepítésre, a nemkívánatos fajok egyedeinek elejtésére, a zárttéri vadtartásra (különösen a vadaskertekre) vonatkozó előírások - írja az agroinform.hu.

A tartós telepítésű kerítések létesítéséhez kapcsolódó szabályok legfontosabb újdonságai a következők:

  • a bekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladhatja meg;
  • a vad természetes életfeltételeinek, jellemző mozgásirányának biztosítottnak kell maradnia,
  • a kerítésnek műszaki jellemzői alapján alkalmasnak kell lennie a vadkár elleni védekezésre,
  • feltétel, hogy a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel ne legyen biztosítható

A kerítés építését – noha volt más irányú gazdálkodói kezdeményezés – továbbra is csak akkor engedélyezheti a hatóság, ha az érintett vadászatra jogosult hozzájárul.

Új rendelkezésként épül be a jogszabályba, hogy a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj egyedei – a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervtől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthetők.

Szintén új szabály, hogy az éves vadgazdálkodási terv akkor is teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.

2025. március 1-jétől minden vadászatra jogosult használhat elektronikus vadászati naplót és teríték-nyilvántartást („e-beírókönyvet") a papíralapú helyett. Az ilyen szoftvereket az arra kijelölt szervezet fogja bevizsgálni, és az eredményeket honlapján közzéteszi.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×