Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: MNB/Pénzcentrum

Csaknem 80 éves, felbecsülhetetlen értékű műkinccsel gazdagodott a Pénzmúzeum

A XX. századi magyar történelem egyik fontos írásos dokumentuma műtárgy státuszt kapott. A géppel írt papír és annak tartalma a jegybankhoz köthető jelentős banktörténeti emlék, ami hiánypótló adalék az Aranyvonat történetének teljes körű megismeréséhez – mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.

Felbecsülhetetlen értékű műkinccsel gazdagodott a Pénzmúzeum. Az Aranyvonat dokumentum a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető, jelentős banktörténeti emlék, melyet az MNB egykori főellenőrének, Tarnay Frigyesnek a leszármazottjai ajánlották fel és hoztak el személyesen az Egyesült Államokból Budapestre. A géppel írt papír és annak tartalma hiánypótló adalék az Aranyvonat történetének teljes körű megismeréséhez.

Az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója történeti áttekintésként az InfoRádióban elmondta: 1944-ben, a II. világháború vége felé a Magyar Nemzeti Bank dolgozói kimenekítették az ország teljes aranykészletét, aminek Ausztriában találtak biztonságos helyet.

A mintegy hatszáz ládányi, harminc tonna súlyú aranykészletet az Aranyvonaton szállították el, hogy hadizsákmányként nehogy a németek vagy a szovjetek kezére kerüljön.

Hergár Eszter hozzátette: az MNB vezetősége Ausztriába érve felvette a kapcsolatot az amerikai haderővel, melynek parancsnokát arra kérte, hogy a háború végéig őrizzék meg a vagyontárgyakat. Tarnay Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank akkori főellenőre volt az, aki társával – élete kockáztatása árán – eljuttatta a kérvényt az amerikai katonai parancsnokságnak. Ezt a levelet kapta most meg a Pénzmúzeum.

A levél szövegét is Tarnay Frigyes írta, és ő volt a fő kezdeményezője annak, hogy biztonságos helyre kerüljön Magyarország teljes aranykészlete az 1940-es években. Az amerikaiak eleget tettek az 1945. május 2-án kelt levélben megfogalmazott kérésnek, majd 1946 augusztusában visszaszolgáltatták Magyarországnak a vagyontárgyakat és az aranykészletet, amely

fedezetként állhatott az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új magyar forint mögött.

A menekítésben résztvevőknek – noha történelmi cselekedetet hajtottak végre – a számkivetettség jutott osztályrészül a II. világháború idején.

Az értékes dokumentum eddig az Egyesült Államokban élő Tarnay család birtokában volt. Tarnay Frigyes fia azonban nemrég megkereste a Magyar Nemzeti Bankot, hogy fel szeretné ajánlani a levelet a jegybanknak. Hergár Eszter hozzátette: ez a dokumentum nemcsak a Tarnay család számára nagyon értékes, hanem az idén százéves éves Magyar Nemzeti Bank történetének is egy fontos tárgyi emléke. A tárgyalások eredményeképpen Tarnay Frigyes Floridában élő fiai május 21-én, kedden ünnepélyes ceremónia keretében a Pénzmúzeumnak adományozták a szóban forgó levelet.

Az Aranyvonat dokumentumot a tervek szerint a Pénzmúzeum látogatói is megtekinthetik majd,

előtte azonban Hergár Eszter tájékoztatása szerint az állományvédelmi szempontoknak megfelelően megvizsgálják, és utána dől el, pontosan hogyan zajlik a restaurálás, illetve a levél kiállítótérbe való helyezése.

Ha a restaurátorok megállapítják, hogy javítani kell az eredeti dokumentum állapotán, akkor ez is megtörténik a szakemberek segítségével. Ha viszont nem lesz szükség restaurálásra, azonnal kiállítják a dokumentumot a Pénzmúzeumban. Már meg is van a helye, ugyanis az intézményben található egy, az Aranyvonat történetét felidéző múzeumrész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×