Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
storm over the lake Balaton-Hungary
Nyitókép: Remedios/Getty Images

A strandszezonra készülve ezt minden gyereknek látnia kell

Óvodásoknak és iskolásoknak készített kisfilmeket a Vízimentésért Alapítvány azért, hogy a gyerekek (és a felnőttek is) megtanulják, mire kell figyelni a vízparton a biztonságuk érdekében.

A strandokon a legnagyobb veszély a gyermekeket fenyegeti. Ezért nem elég, ha a szülő felügyeli őket, hanem már óvodás korban fontos nekik elmagyarázni, hogy hogyan kell vigyázni magukra. Hasonló kisfilmek magyarul nem elérhetőek, ezért vállalkozott az elkészítésükre a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának alapítványa.

A sorozatban eddig öt rövid videó és egy rajzfilm készült el, melyet bárki megnézhet a YouTube-on – olvasható a vízimentők közleményében.

A rövid videók alkalmasak arra, hogy óvodai, iskolai foglalkozás keretében beszélgessenek a pedagógusok a gyerekekkel a biztonságos strandolásról, a vizek veszélyeiről. Ennek nagy jelentősége lehet a hamarosan kezdődő strandszezon előtt, hiszen sajnos az a tapasztalat, hogy sok esetben a szülők sincsenek teljesen tisztában a veszélyekkel.

Pedig kis odafigyeléssel biztosíthatjuk azt, hogy ne érjen minket baj a strandon, a vízpartokon – hívják fel a figyelmet.

A kisfilmek a családi nyaralásra való felkészülést is segítik, érdemes a szülőknek a gyerekekkel közösen megnézni, majd beszélgetni róluk, még mielőtt elindulnak üdülni.

A videók a következő témákkal foglalkoznak:

  • nem szabad felhevült testtel vízbe ugrani,
  • egy gyerek soha ne menjen egyedül a vízbe,
  • egy gyerek ne menjen mentőmellény nélkül mély vízbe,
  • nagyon veszélyes felfújható strandeszközön elaludni a vízen, és
  • hallgassunk a vízimentő jótanácsaira.

A rajzfilm, melynek főszereplője két óvodáskorú rajzfilmfigura, az óvodások nyelvén mondja el, hogy miért nem szabad felhevült testtel vízbe ugrani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×