eur:
411.03
usd:
394.44
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója beszédet mond az OMSZ új, győri mentőállomásának átadásán 2024. február 5-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Csató Gábor: biztos, hogy még az idén elindul Budapesten is az új ügyeleti rendszer

Az elmúlt egy évben az új ügyeleti rendszert felkereső több mint félmillió ember 95 százalékának nem vagy minimális ellátandó egészségügyi problémája volt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csató Gábor. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója beszélt a mentők helyzetéről, a háziorvosi szerződésekről és a Pest vármegyei panaszok állásáról is.

Tavaly februárban indult el az új alapellátási ügyeleti rendszer az Országos Mentőszolgálat közreműködésével és koordinációjával. Csató Gábor főigazgatója úgy fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer elmúlt évtizedének a legnagyobb átalakítását hajtották végre egy év alatt, mert most már Budapest kivételével a teljes országot egységesen az Országos Mentőszolgálat által szervezett alapellátási ügyeletben látják el a háziorvosi rendelési időn kívül. Arról is beszámolt, hogy 513 ezer beteg kereste fel eddig az ügyeleteket.

A heterogén ügyeleti rendszert egy egységes váltotta fel, és Csató Gábor elmondása szerint az volt a cél, hogy a betegek számára az ország minden pontján ugyanolyan színvonalú ellátást biztosítsanak. Ebben szerinte az egyik legnagyobb lépés az volt, hogy bevezették az egységes, 1830-as hívószámot.

A főigazgató elmondta, alapvetően a háziorvosokra alapozták az új rendszert, mert ők ismerik a betegeiket, napközben ellátják őket, és az 500 ezer beteg adata azt mutatja, hogy az ellátások 95 százaléka háziorvosi kompetenciába tartozik. "Mi mérjük a betegek állapotsúlyosságát egy objektív nemzetközi pontrendszer szerint, és azt látjuk, hogy

a betegek 95 százaléka olyan panaszokkal fordul a mentőszolgálathoz vagy az ügyelethez, hogy vagy semmilyen egészségügyi ellátandó problémája nincsen, vagy minimális egészségügyi ellátandó problémája van"

– mondta Csató Gábor, és példaként a gyógyszerfelíratást vagy a lázcsillapítást említette. Az adatok szerint a betegek fél százalékának volt valós, komoly, ellátandó egészségügyi problémája. Azért is előnyös szerinte a rendszer, mert egymás mellett ülnek a 104-es és a 1830-as szám mentésirányítói, és ha szükséges, azonnal a mentőket tudják indítani, és nem kell az ügyeleti ellátásban várakozni.

"Budapest kivételével a teljes országban egy hétköznap délután négy órától reggel nyolcig mintegy ezer beteget látunk el, ami azért nem egy óriási szám, ha egy teljes országot nézünk. Hétvégén 3500-4000 beteget látunk el egy 24 órában. Nyilván nem gondolhatja senki azt, hogy hétvégére az emberek jelentősen megbetegszenek, egyszerűen arról van szó, hogy nem férnek hozzá a hétköznapi alapellátáshoz, ezért ők vagy kényelemből, vagy egyéb szervezési okokból a hétvégén veszik igénybe ezt a szolgáltatást" – magyarázta a mentők főigazgatója.

Az indulásnál konfliktushelyzet volt az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Orvosi Kamara között a háziorvosok alkalmazása miatt, de Csató Gábor szerint mostanra megoldódott a probléma, amit az is mutat, hogy országosan ma már több mint 80 százaléka a praktizáló háziorvosoknak aláírta a szerződést az Országos Mentőszolgálattal. Úgy véli, az hétköznapokon kilencezer, a hétvégeken 11 ezer forintos órabér versenyképes, ráadásul az átlagterhelés még hétvégén sem haladja meg az óránként két-három beteget.

Pest, illetve Fejér vármegye csatlakozott legutóbb, február 1-jén az új ügyeleti rendszerhez, és Pest vármegye kapcsán többször jelentek meg hírek az ellátás problémáiról. Csató Gábor szerint hadjárat indult ellenük az ügyben, és a központi számot az első napokban felesleges telefonhívásokkal terhelték, de azóta helyreállt ez is. A másik támadási pont a gyermekügyeletek kérdése volt, és ebben a főigazgató szerint nem kommunikáltak jól.

"Későn kommunikáltunk Pest vármegyében arról, hogy bizony mi három gyerekellátási ügyeleti pontot létesítünk, ami eddig nem volt.

Az előttünk szólók, akik hangosak voltak, azt mondták, hogy most már csak három lesz, de azt senki nem kérdezte meg tőlük, és előtte mennyi volt?" – mondta, és hozzátette, más vármegyékben is az volt a tapasztalat, hogy a gyermekügyeleteket a magánszolgáltatók megszüntették, vagy megyénként jellemzően legfeljebb egy hely volt.

Most az ügyeleti pontok jelentős része vegyes ügyeleti hely, ahol olyan szakorvosok dolgoznak, akik napközben is vegyes körzetet működtetnek, de minden megyében van dedikált gyerekügyeleti ellátóhely is. Ha valaki olyan állapotban van, akkor nem kell mennie sehova, mert órán belül kimennek, a gyermeket a lakásán látják el. Pest vármegyében Csató Gábor szerint mostanra tiszta a helyzet, a háziorvosok több mint a 60 százaléka már leszerződött, a sajtóvisszhangok is jelentősen alábbhagytak, és a polgármesterekkel is egyeztettek, hogy adják meg a mentőszolgálatnak a bizalmat.

Folyamatosan folyik országszerte a betegelégedettségi mérés, és az ötös skálán négyesnél többre értékelik az ügyeleti munkát, ami a főigazgató szerint kifejezetten jónak mondható még nemzetközi összevetésben is.

Az új ügyeleti rendszer már csak a fővárosban nem indult el, de Csató Gábor szerint Budapest különleges hely, mert a megyékben általában van egy centrumkórház, és ott van a sürgősségi ellátás, de a fővárosban sokkal több a sürgősségi ellátóhely, és a háziorvosok nagy része is este nyolcig elérhető az alapellátásban. Emiatt a tervek szerint Budapesten csak este nyolc óra után kezdődne az ügyeleti idő, de például sokkal nagyobb merítésből választhatják ki az ellátásban részt vevő szakorvosokat is. A főigazgató elmondta, már elkészültek a fővárosi ügyeletszervezés koncepciójával, és azt reméli, hogy

a következő hónapokban Budapest is be tud csatlakozni az új rendszerbe.

"Budapesten is felhasználható az az egykapus rendszer, ami az egészségügyhöz való hozzáférést jelenti a betegeknek. Ahol sürgősségi osztály működik, odatelepítjük fizikailag is az ügyeleti telephelyet, és ott az a betegek elégedettségét szolgálja" – mondta Csató Gábor, és jelezte, ettől még nem nő a sürgősségi osztályok terheltsége, sőt a tapasztalatok szerint a betegek triázsolása után még csökken is.

A rendszer működtetési költségeiről a főigazgató úgy nyilatkozott, hogy nem kerül többe, mint amennyit eddig az ügyeleti ellátásra költött az állam a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül, csak most az összeget közvetlenül az Országos Mentőszolgálat kapja meg, amelynek a költségvetése már százmilliárd forint fölé emelkedett, a munkatársak száma pedig 8500-ról 15000 fölé nőtt.

A munkaerőhelyzetről azt mondta, az ország különböző területein különbözőféle HR-stratégiát kell alkalmazniuk, a budapesti régióban vagy Nyugat-Magyarországon sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a toborzásra, a munkaerő-megtartásra.

Arról is beszélt Csató Gábor, hogy nehéz összehasonlítani a mentőszolgálatok teljesítményét, de most azon dolgoznak, hogy valamilyen módszerrel összevethessék a prágai, a berlini, a bécsi és a londoni mentőszolgálatot, hogy ott hány lakosra hány mentőegység jut, milyen kiérkezési időkkel dolgoznak, milyen prioritásokat állítanak föl. Itthon korábban a 15 percen belüli kiérkezés volt az elvárás, ma ez már 95 százalékban teljesül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

A hidegháború során jelentek meg az első olyan tengeralattjárók, amelyek képesek voltak a mélytengeri, vagy tengerfenék-hadviselésre (SSW - Subsea and Seabed Warfare). A fejlesztésben természetesen az Egyesült Államok járt az élen, így a leghíresebb hadművelet, az Ivy Bells is hozzájuk kötődik. A hidegháborút követően az Egyesült Államok elveszítette az érdeklődését a terület iránt, míg Oroszország tanult a Szovjetunió hibájából. Az orosz-ukrán háború, és az ehhez kapcsolódó orosz, vagy orosznak vélt műveletek hívták fel a figyelmet ismét arra, hogy mekkora sebezhetőséget jelent a tenger alatt futó, időközben egyre inkább gyarapodó kritikus infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×