Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Shield Icon Cyber Security, Digital Data Network Protection, Future Technology Digital Data Network Connection, Backup and Storage Big Data Abstract Background Concept.
Nyitókép: KanawatTH/Getty Images

Kiberszakértő: ha telefonon kérnek banki adatokat, azonnal kételkedjünk

A magyar rendőrség felkészült az elektronikus csalások visszafejtésére és felderítésére – mondta Magyarország kiberkoordinátora, hangsúlyozva: a bankok telefonon sohasem kérnek bankkártyaadatokat.

Az utóbbi időben az OTP nevében hívtak fel csalók embereket, megpróbálva megszerezni az adataikat. Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az elmúlt napokban jelentősen megnövekedett az ügyfeleket célzó, bank nevében történő csaló telefonhívások száma. Ezekben a hívásokban a csalók a bank biztonsági vagy egyéb munkatársának adják ki magukat, a bizalom megerősítése érdekében egyes esetekben még fotóval ellátott hamis igazolványt is küldenek az ügyfél e-mail címére. A hívások során azt közlik az ügyféllel, hogy veszélyben van a számláján lévő pénzösszeg, esetleg azt állítják, hogy a bank gyanús utalás kezdeményezését észlelte és kérik annak megerősítését.

A kár megakadályozása érdekében az ügyfeleket különböző programok számítógépre vagy telefonra történő telepítésére hívják fel, amit a csalás megelőzését, illetve megakadályozását végző vírusirtóként jellemeznek. A telepített program segítségével a csaló láthatja az ügyfél informatikai és mobileszközén lévő összes adatot, így az internet- vagy mobilbank belépéshez szükséges jelszavakat, a banktól érkező megerősítő kódokat. Ezek ismeretében hozzáférnek a bankszámlákhoz és amelyeket felhasználva elutalják a pénzt az ügyfél számlájáról.

A korábbi elektronikus adathalászat mellett az utóbbi időben megjelentek a valódi emberek is – erre figyelmeztet Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora is.

„A mesterséges intelligencia mögött és mellett most már valóban emberek hívogatnak telefonon, próbálnak meggyőzni arról, hogy egy bank alkalmazottai, és fontos utalás érkezett. Megerősítést kérnek személyes adatokról, banki adatokról, bankkártyaadatokról, számlaszámokról. Megpróbálják kihasználni a hirtelen ijedtségünket, arra hivatkozva, hogy valaki a folyószámlánkról nagy összeget akar elutalni. Amikor elbizonytalanodunk, kapkodunk, figyelmetlenek vagyunk, elveszítjük az egészséges bizalmatlanságot” − fejtette ki a szakértő és hozzátette, általában hamis telefonszámokat használnak, akár külföldről akár Magyarországról érkezik a hívás.

Rajnai Zoltán hangsúlyozta, ha telefonon kérnek azonosítást, banki vagy bankkártyaadatokat, mindenképpen kételkedjünk, mert a bankok ilyet nem tesznek. Jellemző lett az utóbbi időben, hogy egy program telepítését kérik a csalók az okoseszközökre, ha ezt megtesszük, akkor kémprogramok kerülnek a készülékeinkre.

Magyarország kiberkoordinátora elmondta, az internetes keresőoldalon a címsorban a zöld lakat megjelenése azt mutatja, hogy biztonságos, hitelesített oldalon járunk. Ha ez egy piros nyitott lakat, az azt jelenti, hogy az oldal nem hitelesített.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×