Infostart.hu
eur:
364.25
usd:
316.11
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Nyitókép: Pixabay

Az Integritás Hatóság hat ügyben indított újra korábban lezárt nyomozást

Az Integritás Hatóság benyújtotta az első beszámolóját az Országgyűlésnek. A szervezet számos javaslatot is tett a közbeszerzések, az uniós pénzek felhasználása és a vagyon nyilatkozati rendszer ügyében – tudta meg az InfoRádió a hatóság szóvivőjétől, Mehlhoffer Tamástól.

Benyújtotta az Országgyűlésnek első, a 2023-as évről szóló beszámolóját az Integritás Hatóság, amely öt lezárt és tizenhat folyamatban lévő tavalyi vizsgálata 120 milliárd forint uniós támogatást érintett.

Biró Ferenc, a hatóság elnöke ennek kapcsán azt mondta, a szervezet létrehozása jelentős mérföldkő, amely tükrözi Magyarország és az Európai Bizottság elkötelezettségét a korrupció elleni küzdelemben. Hozzátette: a hatóság autonóm intézményként egyszerre erősíti a hatalmi ágak szétválasztását és áll a gazdaság tisztítására irányuló erőfeszítések élére. A 30 oldalas beszámolót a hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően az Európai Bizottságnak is megküldi tájékoztatásul.

"Fontos tudni, hogy az Integritás Hatóság »zöldmezős beruházásként« indult el, nem is álltak rendelkezésére olyan eszközök, amelyek egy korábban már működő intézmény esetében természetesek lettek volna, tehát a semmiből kellett felépíteni azt a hatóságot, amely a mai nap már az összes tevékenységét el tudja látni" – mondta Mehlhoffer Tamás, az Integritás Hatóság szóvivője.

Arról is beszélt, hogy a jelentésben öt lezárt ügyről írnak, mert a beszámoló 2023. december 31-ig szól, de azóta három további eljárásnak is a végére ért a hatóság, mert a munka folyamatosan zajlik. Ezenkívül a szóvivő kiemelte a hatóság másik tevékenységét, a felülbírálati indítványok ügyét, ugyanis a hatóságnak joga van korábban már lezárt nyomozásokat újraindítását kezdeményezni, és a szervezet tavaly 315 úgynevezett anonimizált határozatot dolgoztak fel.

"Ezek olyan dokumentumok, amelyekben a nevek ki vannak takarva, tehát nem látjuk pontosan, hogy ki vagy milyen cég ügyében nyomoztak, de

hat ügyben benyújtottunk felülbírálati indítványt, kértük a nyomozás újraindítását, ebből négy esetben európai uniós forrás felhasználása is érintett volt, és a bíróság helyt adott ezeknek a felülbírált indítványoknak"

– számolt be róla Mehlhoffer Tamás.

Az Integritás Hatóság beszámolójában az is szerepel, hogy a törvény által meghatározott feladatok nincsenek teljesen összehangolva az ágazati szabályozással, vannak olyan jogkörei, amelyek még nem adottak. A hatóság nemzetközi példákra hivatkozva is utal arra, hogy vannak még olyan jogosítványok, amelyeket jól tudna használni ahhoz, hogy hatékonyabban tudja elvégezni a feladatait, és hogy simábban tudjon együttműködni más állami szervezetekkel – magyarázta a szóvivő.

Arról is beszámolt, hogy a hatóság tavaly három nagy jelentést készített, ebből az elsőt épp egy évvel ezelőtt a magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázati értékeléséről. Ebben azt állapította meg a közbeszerzésekkel kapcsolatban, hogy a jogi keretek megfelelnek a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, a jogszabályi rendelkezések részletesek, az adatok nyilvánosak, ennek ellenére az ellenkező hatást éri el.

"A közbeszerzési rendszer fő célja az lenne, hogy csökkentse az állami költségeket, ezzel szemben olyan mértékben diszfunkcionális, hogy inkább a költségnövelést célozza meg a működése"

– mondta Mehlhoffer Tamás, és hozzátette, a jelentésben számos javaslatot tettek, hogy miként lehetne a rendszert javítani.

A legnagyobb, éves integritásjelentés a hatóság ötven javaslatot tett arra, hogy miként lehetne a gazdálkodást javítani az uniós pénzekkel. A megállapítások lényege a szóvivő szerint azt volt, hogy az állam legyen jó gazda, legyen tulajdonosi szemlélete, és hogy a beszerzéseken érintett intézményrendszerben minden szereplőnek legyen felelősség. "Ehhez mi segítséget ajánlottunk, mert az Integritás Hatóság nagyon felkészült szakembergárdával van jelen most már a hazai gazdasági életben, és segítünk a kockázatalapú ellenőrzés módszereit bemutatni, bevezetni, új módszertanokat megmutatni, és abban is vannak ötleteink, hogy az egész információs fragmentáltságot hogyan lehetne jól megoldani" – mondta.

Év végén jelent meg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos harmadik jelentés, amelynek a szóvivő szerint a sommás megállapítása az volt, hogy "ez a rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényi céljait".

A hatóság négy javaslatot is tett:

  • legyen egy egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszer
  • kockázatalapon legyen egy rendszeres ellenőrzése a vagyonnyilatkozatoknak
  • az ellenőrzést végezze egy független ellenőrző szerv, amelyik kifejezetten ezzel foglalkozik
  • a vagyonnyilatkozati rendszer része kell legyen egy általános, átfogó korrupcióellenes stratégiának.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×