A Karmelita kolostor épületében 47-en vehették át az elismerést.
Semjén Zsolt a kitüntetések átadása előtt elmondott beszédében felidézte: az emberiség történelmét végigkísérte, hogy a nemzetek elismerésben részesítették azokat, akik kiemelkedőt alkottak. Így volt ez a görögöknél, a rómaiaknál és a középkorban is, különösen a lovagrendekben. Utóbbiak teremtették meg a kereszt alakú kitüntetések hagyományát - emlékeztetett.
Úgy folytatta: a mai magyar kitüntetések eredete éppen az 1848-1849-es szabadságharc küzdelmeire nyúlnak vissza. Ezen hagyományokat folytatták 1920-ban, majd 1990-ben Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke ugyancsak ehhez a hagyományhoz nyúlt vissza az érdemkeresztek adományozásával. A politikus úgy vélekedett, hogy a kitüntetés fontos az egyes ember, az állam és nemzet egésze szempontjából egyaránt.
Az egyes embernek azt jelzi, hogy életműve nemcsak neki fontos, hanem másoknak is. Az állam szempontjából a rendkívüli értékek megteremtésének felismerését és elismerését jelenti, a nemzetnek pedig azt jelzi, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni, amelynek tagjai, a honfitársaink ilyen maradandó értékeket hoznak létre - sorolta. A teljesítmény maradandó - emelte ki. Végül a kormány nevében köszönetet mondott a kitüntetettek életművéért, ami nemzetmegtartó erőt jelent. "Köszönöm önöknek Magyarország kormánya nevében nemzetmegtartó szolgálatukat" - fogalmazott beszédében a miniszterelnök-helyettes.
Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.
Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló, Bundibugyo-vírus okozta járvány már most a valaha dokumentált második legnagyobb ebolajárvány, terjedési üteme pedig minden korábbit meghalad. A szerdai genfi sajtótájékoztatón Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató úgy fogalmazott: „A járvány nagy előnnyel indult. Még mindig jóval előttünk jár, mi pedig próbáljuk utolérni."
18 °C
