A Karmelita kolostor épületében 47-en vehették át az elismerést.
Semjén Zsolt a kitüntetések átadása előtt elmondott beszédében felidézte: az emberiség történelmét végigkísérte, hogy a nemzetek elismerésben részesítették azokat, akik kiemelkedőt alkottak. Így volt ez a görögöknél, a rómaiaknál és a középkorban is, különösen a lovagrendekben. Utóbbiak teremtették meg a kereszt alakú kitüntetések hagyományát - emlékeztetett.
Úgy folytatta: a mai magyar kitüntetések eredete éppen az 1848-1849-es szabadságharc küzdelmeire nyúlnak vissza. Ezen hagyományokat folytatták 1920-ban, majd 1990-ben Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke ugyancsak ehhez a hagyományhoz nyúlt vissza az érdemkeresztek adományozásával. A politikus úgy vélekedett, hogy a kitüntetés fontos az egyes ember, az állam és nemzet egésze szempontjából egyaránt.
Az egyes embernek azt jelzi, hogy életműve nemcsak neki fontos, hanem másoknak is. Az állam szempontjából a rendkívüli értékek megteremtésének felismerését és elismerését jelenti, a nemzetnek pedig azt jelzi, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni, amelynek tagjai, a honfitársaink ilyen maradandó értékeket hoznak létre - sorolta. A teljesítmény maradandó - emelte ki. Végül a kormány nevében köszönetet mondott a kitüntetettek életművéért, ami nemzetmegtartó erőt jelent. "Köszönöm önöknek Magyarország kormánya nevében nemzetmegtartó szolgálatukat" - fogalmazott beszédében a miniszterelnök-helyettes.
KezdőlapBelföldKitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából Semjén Zsolt
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.
Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
Február 27-én a teherforgalom, majd március 14-től a személyszállítás is megindul a Budapest–Belgrád vasútvonalon. Az eddigi heti 42 helyett 77 légijárat fogja összekötni Budapestet a nagy kínai városokkal.
Március 14-étől megindul a személyszállítás a Budapest-Belgrád vasútvonalon, a két város közt kétóránként 160 km/h-val közlekednek majd a nemzetközi gyorsvonatok – jelentette be Szijjártó Péter a kínai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.