Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Nyitókép: Pixabay

Ipsos-felmérés: ilyen vezetőre vágynak a magyarok

Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, amiben Magyarország is részt vett.

Az elitellenes érzelmek a legtöbb országban széles körben elterjedtek és egyre több helyen vágynak „erős kezű” vezetőre – idézi a populizmus népszerűségét vizsgáló Ipsos-felmérés eredményeit a 24.hu. A lap elsősorban a magyar válaszokat vette górcső alá.

Mint olvasható, a magyarok arra vágynak, hogy egy erőskezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat.

A felmérés alapján a magyarok negatív véleménnyel vannak a társadalomról: a megkérdezettek 69 százaléka szerint „romokban hever az ország”. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es.

A kutatáshoz az Ipsos kidolgozott egy úgynevezett „hibás rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek, miszerint

  • a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
  • a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
  • erős vezetőre van szükség,
  • az erős vezetőnek kell visszavennie az országot a gazdagoktól, és
  • a szakértők nem értik az emberek problémáit.

A fenti állításokra adott reakciók összesítése alapján világszerte

az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, de ez az arány Magyarországon 66 százalékos.

A válaszadók 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból is, úgy vélik, hogy azok nem törődnek „az olyan emberekkel, mint én”, és ez az apátia egy másik kérdésre adott válaszból is kiérződik. A megkérdezett honfitársaink 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.

Ami az ország helyzetének javítását illeti, ennek egyik módja a magyarok 52 százaléka szerint az lenne, ha leállítanák a bevándorlást, a megkérdezetteknek csak egyötöde nem ért ezzel egyet. Annak már jóval nagyobb támogatottsága volt (81 százalék), hogy a munkaadók részesítsék előnyben a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben, bár csak a válaszadók fele gondolta azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkát az „igazi” magyaroktól – olvasható egyebek mellett.

Címlapról ajánljuk

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Lehet gyorsan bevezetni az eurót, csak jöhet vele a káosz

Lehet gyorsan bevezetni az eurót, csak jöhet vele a káosz

Bulgária január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, és az Európai Bizottság friss értékelése szerint a technikai átállás zökkenőmentesen zajlott, miközben a lakosság bizalma megosztott maradt: csak 49 százalékuk tartotta jó dolognak az eurót. Bár a bolgárok kétharmada az árak emelkedésétől tartott, a tényleges inflációs hatás mindössze 0,2 százalékpont körül alakult. A tapasztalat különösen tanulságos Magyarország számára, ahol az új kormány ígérete szerint 2030-ig megteremtené az euróbevezetés feltételeit. A bolgár példa azt mutatja, hogy a siker kulcsa nem csupán a logisztikai felkészülés, hanem a társadalmi bizalom megteremtése, a hatékony árfigyelés és a gyors hatósági fellépés az indokolatlan áremelésekkel szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×