Velkey György szerint végre jó hírek érkeztek a Covid után nagyon megnyúlt várólistákkal kapcsolatban, a legfrissebb adatok már javulást jeleznek. Mint mondta, három olyan lista van, amely országos szinten még mindig hosszúnak mondható: a bonyolultabb, nagyobb gerincsebészeti műtétek, valamint a térd- és a csípőprotézis-operációk. A többi beavatkozás esetén néhol helyi probléma van, de az országos trendek még ezen a három területen is javultak – sorolta a Magyar Kórházszövetség elnöke.

"Ez nem azt jelenti, hogy mindenhol a betegek számára kedvező a kép, ugyanis vannak megyék, illetve intézetek, ahol hosszúak a listák, ezeken a helyeken külön revíziót csinálnak, illetve átirányítják más megyékbe a betegeket" – mondta.

Szó volt a kórházszövetség konferenciáján arról is, hogy ezeknek a betegségekhez kötött beavatkozásoknak a finanszírozásán tovább kell javítani. Erre kaptak is ígéretet. Velkey György megjegyezte, hogy az előjegyzést sok beteg összekeveri a várólistákkal, pedig az "csak" a betegeknek a különböző szakrendelésekre vagy akár kórházi ellátásra szóló időpontot jelenti. Erről a mostani konferencián nem volt szó, habár tudják, hogy itt sem mindig jó a helyzet. Az ilyen időpontkiosztás sokféle dologtól függ, és elsősorban az orvos-, illetve az asszisztenshiány, illetve a finanszírozási keretek jelentenek akadályt.

Friss hír, hogy nővérhiány miatt nem tudják ellátni az infarktusos betegeket az Uzsokiban. Velkey György szerint egy kórház pillanatnyi problémájáról nehéz beszélni, de biztos benne, hogy az ottani menedzsment meg tudja oldani a helyzetet átcsoportosítással vagy nővérfelvétellel.

"Rendszerszinten fontosabb az ápolókérdés, amely az egészségügynek talán a legfontosabb ügye most. Látjuk azt, hogy az ápolói béremelés jelentős mértékű lesz. Most csiszolódik ki, hogy miként és milyen mértékben fogják az egyes kórházakban az ápolók ezt megkapni. 18-20 százalék körüli átlagértékről lesz szó, de teljesen új bértáblát alakítanak ki, és ez pillanatnyilag nagyon sok munkát jelent. Nyilvánvaló, a béremelés nem ad végleges megoldást, de feltétlenül segít. Emellett nagyon fontos lenne az ápolás társadalmi elismertségének, presztízsének javítása, mert különben állandóan helyi hiányokról, ezzel kapcsolatos ellátási zavarokról lesz szó, ez egyik pillanatról a másikra nem oldható meg" – hangsúlyozta az elnök.

A konferencia témái

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára átfogó előadást tartott, amelynek kapcsán a március 1-jétől esedékes ápolói béremelés részleteiről is volt egy hosszabb beszélgetés. A szakember beszélt arról is, hogy

a tavaly év végi konszolidáció idén márciusban folytatódik, vagyis a kórházak hamarosan hozzájutnak a plusz forrásokhoz.

Ezen a téren intenzív egyeztetéseket folytatnak a Pénzügyminisztériummal annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ilyen méretű adósság az állami kórházak esetében. Az adósság "elszállásának" több oka van. Ezek között említette, hogy kétszer annyit költenek a kórházak gyógyszerekre, mint 2019-ben, részben mert önmagában az egyedi méltányosság keretében befogadott onkológiai és onkohematológiai készítmények finanszírozása plusz 47 milliárd forintot jelentett – írta a Portfolio.

Kiderült még az is a korábbi vezetőelbocsátásokkal kapcsolatban, hogy 17 vezető jogviszonya a 65. életév betöltése miatt szűnt meg (esetükben nincs összefüggés az elbocsátás és az adósságfelhalmozódás között), viszont 7 vezető menesztésében több egyedi ok is közrejátszott. További fontos változás, hogy nem lesz uniós RRF-forrás az egészségügyben, mert erre már nem számíthatnak, ezért nemzeti költségvetésből fedezik a finanszírozás felülvizsgálatának költségeit.

A központi ellátási felügyelet (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, KEF) vezetőjével, Demény Ádámmal az ellátásbiztonságról, illetve az új logisztikáról beszélgettek. Tavaly nyár óta a fővárosi állami kórházaknál már a takarítástól kezdve a karbantartásig sok területet egy központi ellátó szolgálat végez el, és a rendszerbe január elsejétől a vidéki kórházakat is bevonták. Ennek a problematikáit beszélték át.

A nap végén egy nagy finanszírozási blokk volt, amelyben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, Kiss Zsolt, illetve a munkatársai ismertették az aktuális gyógyszer- és eszközfinanszírozási kérdéseket.