Infostart.hu
eur:
355.36
usd:
307.85
bux:
134689.11
2026. június 9. kedd Félix
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek tagjainak adott újévi fogadáson a Szépművészeti Múzeumban 2024. január 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kiderült, hogy mi a magyar EU-elnökség két legfőbb célja

Magyarország ismét bebizonyítja majd, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Tanácsnak - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban, ahol a Magyagyországra akkreditált diplomáciai testület tagjait köszöntötte.

Az államfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy míg ötven éve a világpopuláció ötöde európai volt, ma már csak az egy tizede. Az uniós országok a globális népesség 6 százalékát adják ma, 2070-re pedig ez 4 százalékra csökken.

Ha nem fordítunk figyelmet Európa népességcsökkenésére, komoly hibát követünk el - figyelmeztetett Novák Katalin, hangsúlyozva azt is, hogy Európa gazdasági szempontból is egyre kevésbé globális szereplő. A kérdés az, hogy ezen tudunk-e változtatni - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy Európában is lesznek idén választások, 400 millió európai állampolgár kap lehetőséget arra, hogy meghatározza az európai politika irányát.

Közvetlenül a választások után, az év második felében az uniós csatlakozásának 20. és NATO-csatlakozásának 25. évfordulóját ünneplő Magyarország veszi át az Európai Unió elnökségét - hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve, hogy Magyarország ismét bebizonyítja majd, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Tanácsnak.

A magyar soros elnökség fontos témái közül kettőt kiemelve a köztársasági elnök ismét hangsúlyozta a demográfiai kihívásokat és annak fontosságát, hogy felgyorsítsuk a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását.

Az elmúlt évre visszatekintve Novák Katalin úgy fogalmazott: mindannyian egyetérthetünk abban, hogy 2023 egy nagyon nehéz év volt, amelynek kihívásai az idei évben is dominálni fognak. Novák Katalin tíz kihívást említett: a háborús konfliktusokat - kiemelve az ukrajnai és az izraeli-palesztin háborút -, a gazdasági nehézségeket, a politikai bizonytalanságot és előrehozott választásokat számos országban, a növekvő társadalmi feszültségeket, a természeti katasztrófákat, a tömeges illegális migrációt, a dezinformáció jelenségét, a mesterséges intelligencia nagymértékű megjelenését, a rejtett politikai ambíciókat dédelgető nem politikai szereplők tevékenységét és a csaknem monopol helyzetben lévő technológiai cégek befolyását.

A kérdés, hogy a nemzetközi közösség, a világ vezetői hogyan fogják kezelni ezeket a kihívásokat - mutatott rá a köztársasági elnök, megjegyezve: bár eddig meglehetősen elégtelenek voltak a kihívásokra adott válaszok, 2024 hatalmas lehetőséget kínál, hiszen a demokrácia, a választások éve lesz világszerte. 76 országban mintegy négymilliárd embert érintenek majd, a világ 10 legnépesebb országából nyolcban tartanak majd választásokat - hangsúlyozta, hozzátéve: reméli, hogy mindenkinek egyenlő esélye lesz a részvételre, és a választások kimenetelét mindenhol tiszteletben tartják majd.

Magyarországról szólva a tavalyi év emlékezetes eseményei közül kiemelte Ferenc pápa apostoli látogatását, az atlétikai világbajnokságot, a két új magyar Nobel-díjast, Karikó Katalint és Krausz Ferencet, valamint azt, hogy a magyar futball-válogatott a selejtezőkből veretlenül jutott ki az Európa-bajnokságra.

Kiemelte, hogy Magyarország biztonságos és családbarát ország, amely egyre népszerűbb a befektetők körében is. Tavaly több mint 13 milliárd euró befektetés érkezett az országba, 19 ezer munkahelyet teremtve.

Magyarország a nyugati orientációjú országok közé tartozik, nyugati szövetségek tagja, de a világ más részeivel is pragmatikus kapcsolatokat és együttműködéseket épít és ápol - hangsúlyozta Novák Katalin.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évben megpróbált nagy hangsúlyt helyezni a nemzetközi kapcsolatokra és a diplomáciára. 104 napot töltött külföldön, 36 alkalommal 30 különböző országban járt, és Magyarországon is mintegy száz diplomáciai eseményen vett részt.

A helyszín kapcsán - amely még pár napig egy Renoir-kiállításnak ad otthont - kiemelte a frankofón kapcsolatok fontosságát. Elmondta, hogy kezdeményezésére a kormány 1,5 milliárd forintot fordít a magyar-frankofón kapcsolatok fejlesztésére az elkövetkező években.

A népességcsökkenés elleni küzdelem fontosságát megismételve emlékeztetett a tavalyi Budapesti Demográfiai Fórumra és saját kezdeményezésére, a családbarát elnökök hálózatának létrehozására. Hozzátette, hogy a magyar EU-elnökség alatt ősszel szintén szerveznek egy demográfiai eseményt.

Novák Katalin egy másik kiemelt őszi eseményt is megemlített:

Budapestre invitálja a világ női államfőit.

A diplomatákhoz szólva hangsúlyozta: bár ma más a diplomácia, mint egy évtizede volt, az államfők például közvetlen kommunikálnak egymással, a diplomaták jelentik a hiteles forrást országaik számára, és amit Magyarországról átadnak, az meghatározó. Tudják, mikor jelezzenek valamit vagy mikor ne tegyék. Arra ösztönözte őket, hogy keressék a jó együttműködést Magyarországgal és Magyarországon.

Michael Wallace Banach apostoli nuncius beszédében felhívta a figyelmet azokra az idősekre, nőkre és gyermekekre, akik a háborúk és más konfliktusok miatt szenvednek világszerte. Aggodalmát fejezte ki az izraeli-palesztin konfliktus, valamint az Ukrajnában zajló háború miatt. Az apostoli nuncius szerint tárgyalások útján kell véget vetni a konfliktusoknak.

Felidézte Ferenc pápa egyik gondolatát, amelyet tavaszi magyarországi apostoli látogatásakor mondott: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre.

Az apostoli nuncius reményét fejezte ki, hogy Magyarország az új évben is aktív diplomáciai szerepvállalással igyekszik keresni a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának lehetőségét.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Már a Kreml is elismeri: tarolnak az ukrán drónok, fordulhat a kocka - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Már a Kreml is elismeri: tarolnak az ukrán drónok, fordulhat a kocka - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Már Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is elismeri, hogy az ukrán mélységi dróncsapások komoly fejtörést okoznak az orosz üzemanyagellátásnak. A pilóta nélküli fegyvereknek hála az orosz területszerzés 2023 óta először negatívba fordult. A drónháború elmérgesedésével egyre gyakrabban bukkannak fel orosz és ukrán drónok NATO-tagállamok területén: Romániában egy ukrán tengeri drón okozott botrányt, a baltikumban repülő eszközök borzolják a kedélyeket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×