eur:
408.19
usd:
375.06
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek tagjainak adott újévi fogadáson a Szépművészeti Múzeumban 2024. január 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kiderült, hogy mi a magyar EU-elnökség két legfőbb célja

Magyarország ismét bebizonyítja majd, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Tanácsnak - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban, ahol a Magyagyországra akkreditált diplomáciai testület tagjait köszöntötte.

Az államfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy míg ötven éve a világpopuláció ötöde európai volt, ma már csak az egy tizede. Az uniós országok a globális népesség 6 százalékát adják ma, 2070-re pedig ez 4 százalékra csökken.

Ha nem fordítunk figyelmet Európa népességcsökkenésére, komoly hibát követünk el - figyelmeztetett Novák Katalin, hangsúlyozva azt is, hogy Európa gazdasági szempontból is egyre kevésbé globális szereplő. A kérdés az, hogy ezen tudunk-e változtatni - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy Európában is lesznek idén választások, 400 millió európai állampolgár kap lehetőséget arra, hogy meghatározza az európai politika irányát.

Közvetlenül a választások után, az év második felében az uniós csatlakozásának 20. és NATO-csatlakozásának 25. évfordulóját ünneplő Magyarország veszi át az Európai Unió elnökségét - hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve, hogy Magyarország ismét bebizonyítja majd, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Tanácsnak.

A magyar soros elnökség fontos témái közül kettőt kiemelve a köztársasági elnök ismét hangsúlyozta a demográfiai kihívásokat és annak fontosságát, hogy felgyorsítsuk a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását.

Az elmúlt évre visszatekintve Novák Katalin úgy fogalmazott: mindannyian egyetérthetünk abban, hogy 2023 egy nagyon nehéz év volt, amelynek kihívásai az idei évben is dominálni fognak. Novák Katalin tíz kihívást említett: a háborús konfliktusokat - kiemelve az ukrajnai és az izraeli-palesztin háborút -, a gazdasági nehézségeket, a politikai bizonytalanságot és előrehozott választásokat számos országban, a növekvő társadalmi feszültségeket, a természeti katasztrófákat, a tömeges illegális migrációt, a dezinformáció jelenségét, a mesterséges intelligencia nagymértékű megjelenését, a rejtett politikai ambíciókat dédelgető nem politikai szereplők tevékenységét és a csaknem monopol helyzetben lévő technológiai cégek befolyását.

A kérdés, hogy a nemzetközi közösség, a világ vezetői hogyan fogják kezelni ezeket a kihívásokat - mutatott rá a köztársasági elnök, megjegyezve: bár eddig meglehetősen elégtelenek voltak a kihívásokra adott válaszok, 2024 hatalmas lehetőséget kínál, hiszen a demokrácia, a választások éve lesz világszerte. 76 országban mintegy négymilliárd embert érintenek majd, a világ 10 legnépesebb országából nyolcban tartanak majd választásokat - hangsúlyozta, hozzátéve: reméli, hogy mindenkinek egyenlő esélye lesz a részvételre, és a választások kimenetelét mindenhol tiszteletben tartják majd.

Magyarországról szólva a tavalyi év emlékezetes eseményei közül kiemelte Ferenc pápa apostoli látogatását, az atlétikai világbajnokságot, a két új magyar Nobel-díjast, Karikó Katalint és Krausz Ferencet, valamint azt, hogy a magyar futball-válogatott a selejtezőkből veretlenül jutott ki az Európa-bajnokságra.

Kiemelte, hogy Magyarország biztonságos és családbarát ország, amely egyre népszerűbb a befektetők körében is. Tavaly több mint 13 milliárd euró befektetés érkezett az országba, 19 ezer munkahelyet teremtve.

Magyarország a nyugati orientációjú országok közé tartozik, nyugati szövetségek tagja, de a világ más részeivel is pragmatikus kapcsolatokat és együttműködéseket épít és ápol - hangsúlyozta Novák Katalin.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évben megpróbált nagy hangsúlyt helyezni a nemzetközi kapcsolatokra és a diplomáciára. 104 napot töltött külföldön, 36 alkalommal 30 különböző országban járt, és Magyarországon is mintegy száz diplomáciai eseményen vett részt.

A helyszín kapcsán - amely még pár napig egy Renoir-kiállításnak ad otthont - kiemelte a frankofón kapcsolatok fontosságát. Elmondta, hogy kezdeményezésére a kormány 1,5 milliárd forintot fordít a magyar-frankofón kapcsolatok fejlesztésére az elkövetkező években.

A népességcsökkenés elleni küzdelem fontosságát megismételve emlékeztetett a tavalyi Budapesti Demográfiai Fórumra és saját kezdeményezésére, a családbarát elnökök hálózatának létrehozására. Hozzátette, hogy a magyar EU-elnökség alatt ősszel szintén szerveznek egy demográfiai eseményt.

Novák Katalin egy másik kiemelt őszi eseményt is megemlített:

Budapestre invitálja a világ női államfőit.

A diplomatákhoz szólva hangsúlyozta: bár ma más a diplomácia, mint egy évtizede volt, az államfők például közvetlen kommunikálnak egymással, a diplomaták jelentik a hiteles forrást országaik számára, és amit Magyarországról átadnak, az meghatározó. Tudják, mikor jelezzenek valamit vagy mikor ne tegyék. Arra ösztönözte őket, hogy keressék a jó együttműködést Magyarországgal és Magyarországon.

Michael Wallace Banach apostoli nuncius beszédében felhívta a figyelmet azokra az idősekre, nőkre és gyermekekre, akik a háborúk és más konfliktusok miatt szenvednek világszerte. Aggodalmát fejezte ki az izraeli-palesztin konfliktus, valamint az Ukrajnában zajló háború miatt. Az apostoli nuncius szerint tárgyalások útján kell véget vetni a konfliktusoknak.

Felidézte Ferenc pápa egyik gondolatát, amelyet tavaszi magyarországi apostoli látogatásakor mondott: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre.

Az apostoli nuncius reményét fejezte ki, hogy Magyarország az új évben is aktív diplomáciai szerepvállalással igyekszik keresni a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának lehetőségét.

Címlapról ajánljuk
Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×