eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Business woman busy working on laptop computer at office
Nyitókép: ljubaphoto/Getty Images

Merőben átszabnák a vagyonnyilatkozati rendszert – erre lehet készülni

A vagyonnyilatkozati rendszer teljes átalakítását kezdeményezi az Integritás Hatóság. Álláspontjuk szerint ugyanis a magyar rendszer nem működik, az ellenőrzés pedig nem éri el a célját.

A vagyonnyilatkozatok célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése. Ehhez azonban szükséges a megfelelő ellenőrzés és számonkérés, a következetes szankcionálás, az intézményi támogatás megléte ugyanúgy, mint a jogszabályi kiskapuk bezárása. Az Integritás Hatóság ennek érdekében egy 16 pontból álló javaslatcsomagot állított össze. Ennek részleteiről Mehlhoffer Tamás, az Integritás Hatóság szóvivője beszélt az InfoRádióban.

A szervezet javasolja, hogy bizonyos időintervallum alatt, legfeljebb négy évente mindenki, aki nyilatkozattételre köteles, legyen legalább egyszerre ellenőrizve. Emellett kockázatalapú ellenőrzést is javasolnak, ami annyit jelent, hogy folyamatosan figyelni kellene azoknak a körét, akiknek indokolt lehetne vagyonnyilatkozatot tenni, vagy ahol fölmerül az, hogy ezek a vagyonnyilatkozatok esetleg nem megfelelő adatokat tartalmaznak – ismertette a szóvivő.

Az Integritás Hatóság javaslatai között szerepel

egy egységes elektronikus – gyakorlatilag automatizáltan működő – bevallási rendszer kialakítása, amit a nyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és az ellenőrzéséhez is elengedhetetlenül fontosnak tartanának.

A vagyonnyilatkozatokat egy független szervezetnek kell ellenőriznie, amely számára biztosítani kell a vizsgálatok lefolytatásához szükséges jogköröket, valamint közvetlen hozzáférést kell adni az összes szükséges adatbázishoz is. „Azt mondjuk, hogy legyen benne minden hazai és külföldi vagyonelem, érdekeltség, az összes jövedelem, ingóság, ingatlan, immateriális »jószág«, ajándék, befektetés, pénzügyi követelés, kötelezettség, egyéb pozíciók és érdekeltségek; azok is, ahol például ez nem jár javadalmazással” – fogalmazott Mehlhoffer Tamás.

Szorgalmazzák azt is, hogy

a teljes közszféra tegyen vagyonnyilatkozatot, továbbá minden olyan személy, aki valamilyen forrás-, támogatás-, közbeszerzés- vagy állami tulajdonnak az elosztásában, gazdálkodásában olyan jogkörrel rendelkezik, amely döntést vagy engedélyezést tartalmaz.

A javaslataikat eljuttatták a kormányhoz. Ha ezeket a parlament is jóváhagyja, akkor akár már 2025-ben digitális platformon lehetne ellenőrizni a nyilatkozatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×