eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tájékoztató a diákoknak a középszintű történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában 2022. május 4-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Pedagógusok: hiába lehetséges a béralku a tankerületekkel, ha nincs mögötte pénz

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban elmondta, megalázó helyzetbe kerültek a tanárok a bértábla kivezetése után, a kormánynak szerinte meg kellene hoznia azt a törvényt, amely alapján azonnal 30-40 százalékos béremelés jöhetne a tanári pályán. Közben két szakszervezet közösen méri a sztrájkhajlandóságot.

Sajtóértesülések szerint sorra utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatát, akik az új életpályatörvény alapján megpróbálkoztak béralkuval.

Mint ismert, a kormány eltörölte a bértáblát az új életpályatörvényben, és nagyon tág határt határozott meg a bérekre, és ezen belül kell megállapodniuk a pedagógusoknak a munkáltatóval, ám mint Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban rávilágított, ezekre az alkukra nincsen kormányzati fedezet, ennélfogva a tankerületek zsinórban utasítják el ezeket a béralkukat.

Számszerűsítve: a pedagógus I. kategóriában bruttó 410 000 forinttól 1 065 000 forintig terjedhetne a havi juttatás. A felső határ Totyik Tamás szerint az "álom kategóriája", intézményvezetők sem keresnek ennyit, ezért úgy szokta nevezni, hogy "népámítás", aminek az a célja, hogy a pedagógusok ellen fordítsák az embereket.

"A diplomás átlagbér 50 százaléka alatt van a pedagógusok keresete,

ez 460-480 ezer forint környékén van, de nagyítóval sem találtunk még intézményvezetőt sem, aki 600 ezer forintnál többet keresne, ez mutatja, hogy milyen messze vagyunk az elérni kívánt bérsávtól. Még egy nyugdíj előtt álló mesterpedagógus is csak 580 ezer forint körüli bérajánlatot kapott a munkáltatótól" – figyelmeztetett Totyik Tamás.

A minimális bérajánlat alatt azért nem kapott senki – folytatta –, mert a szakmai ágazati pótlékot "bebruttósították" az alapfizetésbe, arra pedig adtak egy 5 százalék körüli emelési javaslatot a munkáltatók, de rendkívül megalázónak nevezte ezt a 18 százalékos infláció mellett.

"Mivel az intézményeknek nincs önálló költségvetésük, és a munkáltatók csak részleges munkáltatói jogokkal rendelkeznek, a tankerületek fogják meghatározni, hogy mekkora a bérkeret. De a tankerületek is kényszerhelyzetben vannak – távol álljon tőlem, hogy szakszervezeti vezetőként őket védjem –, de náluk sincs megfelelő fedezet,

több helyen kincstári biztos dolgozik, mert olyan magas az eladósodottság,

hogy külső ellenőrzésre van szükség náluk" – mutatott rá Totyik Tamás.

Nincs tehát megfelelően finanszírozva az a rész, amelyből a helyzetet javítani tudnák.

"Nem véletlen az, hogy a kormány az EU-nak tett ígéretét nem hajtotta végre, nem foglalta törvénybe a pedagógusok átlagkeresetének növelését, amit az uniós források feltételéül vállalt. Ha most ezt megtette volna, már most egy 30-40 százalékos béremelést megtehetett volna a kormány" – hangsúlyozta az érdek-képviseleti vezető.

A napokban Magyarországon járt az EFOP+ uniós monitoring bizottság, vele a kormány és a civil szervezetek is egyeztettek arról, hogy az uniós pályázatokat hogyan hirdessék meg, milyen tartalommal és milyen feltételekkel.

"Itt a kormány képviselője ismerte el, hogy addig nem fogja a pedagógusok bérkérdését rendezni, amíg a jogállamisági eljárásban az unió nem fogadja el a bíróságok függetlenségével kapcsolatos magyar érvelést"

– hívta fel a figyelmet.

Közben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete jelezte, kész ismét felmérni tagjai körében a sztrájkhajlandóságot. A PSZ ebben is részt vesz, egyelőre belső körben mérik fel a készültséget, utána állnak ki ezzel a nyilvánosság felé.

"Azt tapasztaljuk, hogy az a bérajánlat, amit a kormány tett le a pedagógusok számára, elfogadhatatlan. Más kérdés, hogy az elégedetlenség át tud-e csapni abba, hogy komolyabb sztrájkot tudjunk hirdetni" – mondta az elnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×