eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Dienes Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Varga Zs. András, Sulyok Tamás elnök, Szabó Marcell, Czine Ágnes és Stumpf István (felső sor b-j), valamint Schanda Balázs, Szalay Péter, Pokol Béla, Szívós Mária, Salamon László, Horváth Attila és Balsai István (alsó sor b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülését követően, az állami tulajdonú földek értékesítésével kapcsolatban tartott határozathirdetésen 2017. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Törvényszék a fővárostól elvett három tér ügyében

Az alkotmánybírósági beadvány szerint a kormány megsértette a főváros Alaptörvényben garantált és az önkormányzati autonómia által védett hatáskörcsoportjait, valamint a tulajdonhoz való jogát is azzal, hogy elvette tőle a Podmaniczky Frigyes, a Vörösmarty és a Széchenyi István terek tulajdonjogait, államosítva azokat.

A Fővárosi Törvényszék eljáró bírói tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a három államosított budapesti közterület ügyében – tudta meg az Index.

Mint ismeretes a 2022. évi XXIV. törvény alapján ellentételezés nélkül a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba került 2022. augusztus 1-jétől a budapesti

  • Podmaniczky,
  • Vörösmarty és
  • Széchenyi tér,

majd ezeket a közterületeket az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV Zrt.) keresztül az V. kerületi önkormányzat ingyenes vagyonkezelésébe adta.

Miután az ingatlanügyi hatóság a MNV Zrt. kérelmére, a törvény rendelkezései alapján a magyar államot, illetve az MNV Zrt.-t bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat ellen Budapest Főváros Önkormányzata keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken.

Az Index értesülése szerint azonban az ügyben eljáró háromtagú bírói tanács 2023. júniusában felfüggesztette a peres eljárást és beterjesztett egy egyedi normakontroll iránti indítványt az Alkotmánybíróság elé, amely beadvány július 18-án érkezett meg a legfelsőbb taláros testülethez.

Az indítványozó bírók szerint a megtámadott jogszabályi rendelkezések a felperes (a Fővárosi Önkormányzat) tulajdonhoz való jogának olyan fokú sérelmével járnak, ami már túlléphet a jogalkotó számára biztosított autonómiakorlátozás keretein, és sértheti a főváros Alaptörvényben garantált, az önkormányzati autonómia által védett hatáskörcsoportjait, valamint tulajdonhoz való jogát is. A beadványt jegyző bírók szerint önmagában a közfeladat átcsoportosítása, illetve a továbbiakban annak el nem látása nem kompenzálja a felperest a kieső, eddig más közfeladatai ellátását is szolgáló bevételek miatt.

Ezért, mint írják, a tulajdonjog-elvonás vélhetően nem felel meg az Alaptörvényben rögzített értékarányosság követelményének. A vitatott tulajdonjogú fővárosi terek ügyében eljáró bírók így tehát a támadott törvény 248-249. §-ai Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a perben való alkalmazhatóságuk kizárását kérték az Alkotmánybíróságtól.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×