Infostart.hu
eur:
360.6
usd:
310.41
bux:
132095.56
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Dienes Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Varga Zs. András, Sulyok Tamás elnök, Szabó Marcell, Czine Ágnes és Stumpf István (felső sor b-j), valamint Schanda Balázs, Szalay Péter, Pokol Béla, Szívós Mária, Salamon László, Horváth Attila és Balsai István (alsó sor b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülését követően, az állami tulajdonú földek értékesítésével kapcsolatban tartott határozathirdetésen 2017. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Törvényszék a fővárostól elvett három tér ügyében

Az alkotmánybírósági beadvány szerint a kormány megsértette a főváros Alaptörvényben garantált és az önkormányzati autonómia által védett hatáskörcsoportjait, valamint a tulajdonhoz való jogát is azzal, hogy elvette tőle a Podmaniczky Frigyes, a Vörösmarty és a Széchenyi István terek tulajdonjogait, államosítva azokat.

A Fővárosi Törvényszék eljáró bírói tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a három államosított budapesti közterület ügyében – tudta meg az Index.

Mint ismeretes a 2022. évi XXIV. törvény alapján ellentételezés nélkül a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba került 2022. augusztus 1-jétől a budapesti

  • Podmaniczky,
  • Vörösmarty és
  • Széchenyi tér,

majd ezeket a közterületeket az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV Zrt.) keresztül az V. kerületi önkormányzat ingyenes vagyonkezelésébe adta.

Miután az ingatlanügyi hatóság a MNV Zrt. kérelmére, a törvény rendelkezései alapján a magyar államot, illetve az MNV Zrt.-t bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat ellen Budapest Főváros Önkormányzata keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken.

Az Index értesülése szerint azonban az ügyben eljáró háromtagú bírói tanács 2023. júniusában felfüggesztette a peres eljárást és beterjesztett egy egyedi normakontroll iránti indítványt az Alkotmánybíróság elé, amely beadvány július 18-án érkezett meg a legfelsőbb taláros testülethez.

Az indítványozó bírók szerint a megtámadott jogszabályi rendelkezések a felperes (a Fővárosi Önkormányzat) tulajdonhoz való jogának olyan fokú sérelmével járnak, ami már túlléphet a jogalkotó számára biztosított autonómiakorlátozás keretein, és sértheti a főváros Alaptörvényben garantált, az önkormányzati autonómia által védett hatáskörcsoportjait, valamint tulajdonhoz való jogát is. A beadványt jegyző bírók szerint önmagában a közfeladat átcsoportosítása, illetve a továbbiakban annak el nem látása nem kompenzálja a felperest a kieső, eddig más közfeladatai ellátását is szolgáló bevételek miatt.

Ezért, mint írják, a tulajdonjog-elvonás vélhetően nem felel meg az Alaptörvényben rögzített értékarányosság követelményének. A vitatott tulajdonjogú fővárosi terek ügyében eljáró bírók így tehát a támadott törvény 248-249. §-ai Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a perben való alkalmazhatóságuk kizárását kérték az Alkotmánybíróságtól.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus: így változott a magyar orvosok bére

Oeconomus: így változott a magyar orvosok bére

Az elemző szerint a 2026 előtti években eddig nem látott fizetésemelés történt. Az InfoRádió megkeresésére Jávor Balázs azt is mondta, a 2020-as, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény fordulópontot jelentett. A rezidensek majdnem háromszor, a szakorvosok 4,3-szor, a főorvosok pedig 3,7-szer nagyobb reáljövedelemmel bírnak mostanra 2010-hez képest.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Csak egy módon állítható meg Oroszország örökös terjeszkedése – Óriási felelősség nyomja Európa vállát

Csak egy módon állítható meg Oroszország örökös terjeszkedése – Óriási felelősség nyomja Európa vállát

Az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló viták során nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország jövőbeli biztonsági elhelyezkedése is kulcskérdés – ám a történelem azt mutatja, hogy Moszkva csak állandó terjeszkedés révén érzi magát biztonságban. A NATO hagyományos katonai fölénye ellenére a demokratikus társadalmak sebezhetőek az orosz nem konvencionális hadviseléssel és manipulációval szemben. Megoldás egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása lenne, amely Európát, Oroszországot és Kínát egyaránt magában foglalja, és amely nem értékalapon, hanem kemény stratégiai érdekek mentén működne. Bár egy ilyen rendszer kialakítása jelenleg nincs napirenden, a koncepció kidolgozása már most fontos, mert elősegítheti az orosz–ukrán konfliktus rendezését is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×