2021 év végén 1880 darab nyilvános töltőberendezés volt üzemben Magyarországon – harmaduk a fővárosban –, ami körülbelül 33,6 százalékos bővülést jelentett a megelőző évhez képest – ismertette a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke. Kárpáti András szerint az elektromos autózásnak, eleve az elektromobilitásnak az egyik legfontosabb része a tervezhetőség, amiben sokat segít, hogy egyre több alkalmazásban, térképen kerülnek feltüntetésre a töltőpontok. Azt, hogy mennyien állnak sorban, sajnos az applikációk még nem tudják jelezni, legfeljebb, hogy egy adott töltő épp foglalt-e vagy sem – jegyezte meg.
A szakértő szerint az elektromos autózásnak amellett, hogy a fenntartható közlekedésnek egy nagyon fontos eleme, „mindset”-váltást is hoznia kell magával. Ha valakinek az a fontos, hogy egy egyórás utat biztosan egy óra alatt meg tudjon tenni, akkor fel kell készülnie arra, hogy indulás előtt, az indulási ponthoz közel maximumra töltse fel az autóját” – magyarázta. A töltés és töltöttség kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy 20 százalék alá nem nagyon érdemes meríteni az autót, és hogy a gyorstöltőknél általában csak 80-90 százalékra töltik fel az autót.
Mára viszonylag sűrűn vannak töltőállomások Magyarországon, de indulás előtt érdemes ellenőrizni a lehetőségeket
– tanácsolta Kárpáti András, aki szerint 50-60 kilométerenként azért kell legyen töltőállomás, még ha ezek eléréséhez esetleg le is kell térni a legrövidebb útról. A töltési időt illetően pedig két dolgot kell figyelembe venni: az adott jármű áramfelvételi-, és a töltőállomás áramleadási képességét. A gyorstöltők akár 30-40 perc alatt is képesek feltölteni – egy arra alkalmas – elektromos autót 20-ról 80 százalékra, a lassabbaknál viszont ez több órába is beletelhet – jegyezte meg.
A Jövő Mobilitása Szövetség elnöke egyetértett azzal, hogy jelenleg az elektromos meghajtású autók drágábbak a robbanómotorosoknál, hosszú távon azonban megfontolandónak tartja az elektromos autók használatát, mert
- azok fenntartása, plusz költségei – nem csak az elektromos áram díja – kétséget kizáróan alacsonyabbak
- szerinte az e-mobilitás a közlekedési szokásokat is (pozitívan) befolyásolja.
Az elektromos mobilitás szempontjából Magyarország a „fejlődő országok felé tart”; nyilván nem tart még azon a fejlettségi szinten, ahol mondjuk az észak-európai országok, de az irány mindképpen jó – húzta alá Kárpáti András. A déli országokban már nem ilyen kedvező a helyzet, ott mindig érdemes figyelni a hatótávra és a következő töltési lehetőségre. Horvátországba például könnyebb utat tervezni elektromos járművel, Olaszországban kicsit kevesebb töltőt látott, arrafelé indulás előtt alaposabban körül kell nézni.
Elmondta azt is, hogy a Jövő Mobilitása Szövetségénél időről időre tartanak úgymond teszttúrákat, amik között bőven akadtak már 1000 kilométer fölöttiek is, de tény, ezek sikeres teljesítéséhez szükséges volt az előzetes tervezés. Igaz, még így is előfordult, hogy egy-két töltőnél a kalkuláltnál hosszabb ideig kellett várakozniuk. „Viszont ezt kombinálni lehet egy kávészünettel, ebédel, akár egy kulturális programmal.”