Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pixabay

A 40 év alattiak többsége Magyarországban és saját lakásban gondolkodik

A magyar fiatalok nagyobb része 2050-re saját lakást, házasságot, gyermekeket és magyarországi életet lát maga előtt - derül ki az Ifjúságkutató Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelyet tavaly év végén és ez év elején 1000 ember személyes megkérdezésével készítettek.

A kutatásból az látszik, hogy a fiatalok háromnegyede saját lakást vizionál maga számára a 2050-es évekre, illetve úgy gondolja, hogy házasságban és Magyarországon fog élni. A kétharmaduk állítja azt, hogy 2050-ben jobb anyagi helyzetben lesz, mint most van, és nagyjából ugyanekkora arányban gondolnak arra, hogy újabb gyermekük lesz vagy egyáltalán gyermekük lesz. Nem sokkal kevesebben, közel kétharmaduk azt vélelmezi, hogy ugyanabban a szakmában fog dolgozni, mint most, vagy amit jelenleg tanul - sorolta kutatásuk eredményeit az Ifjúságkutató Intézet vezetője.

Székely Levente szerint a fentiekhez képest sokkal kiegyenlítettebbek voltak a vélemények, amikor arra kérdeztek rá, hogy zömében magyarul fog-e beszélni az illető a kollégáival vagy sem: itt nagyjából ugyanannyian vannak, akik szerint valószínűleg magyarul és akik szerint nem magyarul fognak kommunikálni 2050-ben. Az idősebbek a magyar nyelv dominanciáját látják inkább, míg a fiatalabbaknál inkább megjelenik az a várakozás, hogy idegennyelvű munkakörnyezetben fognak majd dolgozni.

A 15-39 éves korcsoportnak a harmada gondolkodik úgy, hogy nyugdíjas lesz 2050-ben - persze ehhez hozzátartozik, hogy 25 év múlva a legfiatalabb generáció még csak épp az élete derekán lesz, míg a most 40-hez közelítők már akkor a nyugdíj környékére érnek.

A megkérdezettek háromnegyede mondja azt, hogy Magyarországon fog élni, ugyanakkor van egy közel 10 százalékos bizonytalan csoport, amelynek tagjai azt mondják, hogy valószínű vagy nagyon valószínű, hogy nem Magyarországon fognak lakni. A magukban biztosak jóval kevesebben vannak:

mindösszesen 4 százalék mondja azt, hogy egyáltalán nem valószínű az, hogy Magyarországon fog élni

- mutatott rá Székely Levente.

Azzal a helyzettel kapcsolatban, hogy a fiatalok egyre tovább maradnak a szülői házban, mégis saját otthont szeretnének, aminek a megszerzéséért viszont egyre többet kell már dolgozni, felmerül a kérdés, hogy miként találkoznak e vágyak és a realitás. Az Ifjúságkutató Intézet vezetője szerint amikor a fiatalokat a nemzedékük legnagyobb problémáiról kérdezik, akkora lakáshoz jutást nagyon kevesen sorolják az első helyre, és mindössze 2 százalékuk számára ez a generációja legégetőbb problémája. A fiatalok tehát azt tervezik, és reális célnak tekintik, hogy saját tulajdonú lakásuk lesz. (Magyar sajátosság, hogy a lakosság túlnyomó többsége saját tulajdonú lakásban él, itthon nem annyira divatosak a bérlakás-konstrukciók, mint más nyugati országokban.)

Székely Levente megjegyezte ugyanakkor: az már egy másik kérdés, hogy a finanszírozást tekintve ezt hogyan lehet most megoldani, és hogyan lehet megoldani a jövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×