Viszonylag rövid időn belül másodszor látogat Magyarországra Ferenc pápa. A két látogatás között nagy különbség van – mondta Ujházy Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetének vezetője.

Az első látogatás a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódott, mely a katolikus egyház időnként visszatérő liturgikus eseménye, alapvetően a katolikus hitről szól, a világegyház eseménye. Nem feltétlenül kell részt vennie a római pápának ezen az eseményen, 2021-ben egy külön színfolt volt, hogy eljött.

A mostani utazás a Magyar Katolikus Egyházról és a magyar államhoz szól, ezt tükrözi vissza a program, ami klasszikus elemeket tartalmaz. Cél az adott egyház megerősítése, mint például amikor II. János Pál pápa először utazott a kommunista diktatúrából éppen kilábaló Magyarországra. A mostani látogatás már egy "egészen más történelmi közegben valósul meg" – tette hozzá Ujházy Lóránd.

Az egyházfő a diplomáciai testülettel is találkozik, a miniszterelnökkel, a köztársasági elnökkel, hiszen

egy-egy ilyen utazás előmozdítja az egyház, a Szentszék és az állam kapcsolatát is,

illetve a programban megjelennek olyan elemek, ami Ferenc pápának kedves, és "politikájában" markáns elemként jelentek meg egész pontifikátusa alatt.

Ujházy Lóránd kifejtette: amikor Ferenc pápa hazatért az Eucharisztikus Kongresszusról, egyes sajtóhírek szerint örült a lelkes fogadtatásnak, utazását szépen megszervezték. A fogadó államnak mindig presztízskérdés, hogy a római pápa utazását rendesen megszervezze. Ujházy Lóránd szerint lelkesítő volt látni, hogy milyen sokan vettek részt ezen az eseményen. A Magyar Katolikus Egyház is "szépen odatette magát" a szervezésben.

Szintén az utazás alkalmával szembesült a pápa azzal, hogy

a magyar közpolitika egyes elemei találkoznak a keresztény filozófiával, a katolikus egyház tradicionális és most is hangsúlyos elméleteivel.

Ilyen a családpolitika, a családok támogatása, de a béke filozófiája is Ferenc pápa megválasztása óta jelen van, a válságövezetekben próbált békét tenni.

A másik hangsúlyos elem a teremtett világ védelme. A pápa pontifikátusa kezdete óta arról beszél, hogy legyen béke, figyeljünk oda a szegényekre, ne hagyjuk az embereket a társadalom perifériáján, és ez igaz a földrajzi kiterjedésre is. Beszél a teremtett világról is, hogy az Isten megalkotta az embert és a világot, és "úgy tűnik, mintha nem becsülnénk meg". Mostanra lakhatatlan területeket eredményeztek nemcsak a háborúk, hanem az a gazdaságpolitika, amely a 20-21. század fordulójára a tetőpontjára ért.

Ujházy Lóránd ennek kapcsán elmondta, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen részben együttműködve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel létrehozott egy kutatóintézetet kormányzati támogatásával. "Egyedülálló", hogy a kormányzat olyan kutatóintézetet támogat, amely kifejezetten a teremtett világ védelmével foglakozik, filozófiai, teológiai szempontok figyelembevételével. A pápának ez egy nagyon fontos üzenet, ami szintén egy találkozási pont az állam és a pápa filozófiája között.