Hozzájárult az Országgyűlés hétfőn Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozásához.

A képviselők 182 igen és 6 nem szavazattal hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.

Az eddig semleges észak-európai állam az orosz-ukrán háború kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitájában a csatlakozási folyamatot ismertetve felidézte: a NATO 2022 júniusi madridi csúcstalálkozóján hozott döntést arról, hogy meghívja Finnországot és Svédországot a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére.

A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárása után 2022. július 5-én írták alá a tagok a Finnország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyveket, majd kezdetét vehette a jegyzőkönyvek megerősítésének folyamata a NATO-tagállamokban.

Elmondta, a kormány támogatja a javaslatot és a NATO északi bővítését.

Menczer Tamás kitért arra: Finnország partnersége a NATO-val közel 30 éve nyúlik vissza, Finnország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos két- és többoldali együttműködésben vesz részt.

Finnország az 1990-es évek óta fokozatosan növelte a katonai szövetséggel való katonai együttműködést, a szövetség által vezetett műveletekben és missziókban való részvétel által a finn fegyveres erők átvették a NATO szabványait, ennek eredményeként a finn hadsereg teljes mértékben képes együttműködni a NATO-val.

Továbbá 2013 óta Finnország partnerországként részt vesz a szövetség kollektív védelmi gyakorlatain.

A szövetség olyan országgal bővül, amely minden tekintetben megfelel a NATO-csatlakozás követelményeinek és ütőképes, együttműködésre képes fegyveres erővel rendelkezik.

A Finn Köztársaság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések hétfői parlamenti vitájában a KDNP és a Fidesz képviselői hangsúlyozták: támogatják a finn csatlakozást.

Mi Hazánk: a csatlakozás vétója lehetőség, hogy Magyarország fellépjen a háború kiszélesítése ellen

Novák Előd (Mi Hazánk) a világháború felé tett újabb lépésként értékelte a NATO-bővítést. A Mi Hazánk Finnország csatlakozásának magyar vétóját szorgalmazza immár egyedüli pártként, mert meglátásuk szerint Oroszországgal szembeni provokáció a katonai szövetség bővítése - közölte.

Javasolták a csatlakozás kihirdetéséről szóló szavazás elhalasztását is és egy nemzeti konzultációt is. Civil népszavazási kezdeményezés is van a Nemzeti Választási Bizottság előtt az ügyben, ezért is érdemes lett volna elhalasztani a szavazást.

Európa békéje szempontjából fontos, hogy legyen Oroszország és a NATO között egy pufferzóna. Eddig Északon Svédország és Finnország töltötte be ezt a szerepet - mondta.

Novák Előd szerint a "szemfényvesztő kormánypropagandával szemben" az amerikai érdekek kiszolgálásához asszisztál Magyarország is.

Feltette a kérdést, az ukrán katonák kiképzésén kívül milyen eddig eltitkolt segítséget nyújtottunk Ukrajnának, adtunk-e üzemanyagot és ha igen, mennyiért Ukrajnának?

Novák Előd kijelentette: a vétó lehetőség, hogy Magyarország fellépjen a háború kiszélesítése ellen.

DK: Finnország NATO-csatalakozása erősíteni fogja Magyarország biztonságát

Vadai Ágnes (DK) arról beszélt, Menczer Tamás beszéde "korrekt volt", de megkésett, hiszen tavaly júniusban döntöttek Madridban Svédország és Finnország meghívásáról a NATO-ba. Kifogásolta, hogy a kormány soha nem magyarázta meg késlekedése okát, melynek hátterében megítélése szerint a kormány személyes sértettsége áll.

Azt is mondta, Magyarország nyerni fog Finnország - és remélhetőleg Svédország mielőbbi - NATO-csatlakozásával.

Vadai Ágnes azt kérte a kormánytól, tegyenek meg mindent, hogy az országgyűlés a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását is.

MSZP: szégyenteljes volt az előző nyolc hónap

Tóth Bertalan (MSZP) pártja nevében üdvözölte, hogy nyolc hónap után Magyarország eljutott odáig, hogy ratifikálja legalább a finn csatlakozási szándékot, és szégyenteljesnek nevezte ezt a nyolc hónapot.

Svédország és Finnország a csatlakozással vállalja, hogy a tagállamok segítségére siet, ha megtámadják azokat. Magyarországnak örülnie kellene, hogy e két ország a segítségére siet, annak ellenére, hogy Magyarországon folyamatosan leépül a jogállam.

Jobbik: Európa a biztonságunk

Brenner Koloman (Jobbik) úgy fogalmazott: Európa a biztonságunk, Európa és a NATO biztosítja a magyar polgárok biztonságát és a békét. Pártjuk szerint azért kell mindkét ország NATO-csatlakozását sürgősen ratifikálni a magyar Országgyűlésnek, mert ez a nemzeti érdek.

Azzal, hogy nem szavaztak még a ratifikációról, Magyarország nemzeti érdekérvényesítési képessége csökkent, és komoly károk estek az ország nemzetközi megítélésén - vélekedett. Megkövette a finneket és a svédeket, méltatlannak nevezve a procedúrát.

Szerinte az Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozásáról azért nem szavaz, mert a kormánypártok "a magyar nemzeti szuverenitást Törökországban keresik".

Momentum: káosz van a kormánypártoknál

Tompos Márton (Momentum) azt mondta: káosz van a kormánypártoknál, majd azt kérdezte képviselőiktől, milyen érzés amikor "a főnök bemond valamit, és aztán, hogy ne legyen neki arcvesztése, elviteti önökkel a balhét".

Úgy fogalmazott: ugyanilyen érzés a tanároknak, a kirúgott honvédeknek, postásoknak, az ügyeleti rendszerbe kényszerített háziorvosoknak, majd sajnálatát fejezte ki, hogy egy diplomáciai botrányt kellett kavarni ahhoz, hogy a kormánypárti képviselők átérezzék, "mit művelnek ezzel az országgal".

KDNP: Magyarország egy jó NATO szövetséges

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: Magyarország egy jó NATO szövetséges, érdekelt abban, hogy a NATO fennmaradjon, megerősödjön és bővüljön. Ezért támogatják a finn csatlakozást, ezért szavaznak róla.

A kormánypártok általában is a bővítés mellett vannak, mind az EU-ban mind a NATO-ban, mert egy közösség nem gyengül attól, ha új tagállamokat fogad be, hanem erősödik. Ezért állnak értetlenül a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációjának lassúságán - mondta.

Arról is beszélt: a magyar katonák NATO-szerepvállalásaikat a legmagasabb profizmussal teljesítik.

Azt szeretnék, hogy a NATO védelmi szövetség maradna, és nem támadóvá lépne elő, de ez nincs napirenden, csak "egy-egy sziréna hang szólal meg egy-két országból", de a NATO vezetése higgadt és a józan ész talaján áll.

Fidesz: támogatjuk Finnország NATO-csatlakozását

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) úgy vélte: új erőre kelt a NATO az orosz agresszió után, az euroatlanti szövetségesek kiálltak az orosz agresszió ellen és Ukrajna támogatása mellett.

Hangsúlyozta: Finnország csatlakozása komoly hozzájárulás a NATO védelmi képességeihez.

A Mi Hazánk követelését, hogy Magyarország lépjen ki a NATO-ból, "geopolitikai nihilizmusnak" nevezte a fideszes politikus, szerinte ez a lépés a magyar érdekkel szembeni cselekvés lenne.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: a kormánypártok alapos megfontolás után támogatják svéd és a finn NATO-csatlakozást.

Államtitkári zárszó

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára kijelentette: amíg az Orbán-kormány vezeti országot, addig Magyarország nem sodródik bele a háborúba, és mindent megtesz, hogy a béketárgyalásokkal és a tűzszünettel lezáruljon a konfliktus. Arra figyelmeztetett: a harmadik világháború és a nukleáris eszkaláció soha nem volt olyan közel, mint most. Hozzátette: globálisan a békepártiak vannak többségben, míg Európában és az óceánon túl a háborúpártiak.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a kormánypárti képviselőket személyes sértettségük befolyásolta az ügyben, úgy reagált: "mi Vadai Ágnesen edződünk", egy finn vagy egy svéd nem tud minket megsérteni.

Hangsúlyozta: egyes svéd és finn képviselők megjegyzései a magyar migrációs- és genderpolitikával, illetve a háborúval kapcsolatban a magyar embereket sértette meg, akik ezekben a kérdésekben világos döntés hoztak.

(Nyitóképünkön Matti Vanhanen, a finn parlament elnöke (j) és Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke megbeszélést folytat Helsinkiben 2023. március 8-án. Az asztalnál balra Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője (b3). A Hende Csaba vezette parlamenti delegáció Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja előtt látogatott az északi országba.)