Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Electric car lithium battery pack and power connections.
Nyitókép: Prapass Pulsub/Getty Images

Akkumulátorgyártás: a felhasznált víz mennyiségén kívül más szempontok is kulcsfontosságúak

A Debrecenben megépíteni tervezett kínai akkumulátorgyár vízigénye és szén-dioxid-kibocsátása miatt forrnak az indulatok. Szakértőt kérdeztünk arról, mit kell tudni az ilyen üzemek működéséről.

Eltérő adatok jelentek meg a napokban a tervezett debreceni akkumulátorgyár vízigényéről. Időközben lekerült a kormányhivatal oldaláról az a tanulmány, amely szerint az ipari park akár 60 ezer köbméter vizet is fogyaszthat majd naponta. Korábban a Papp László polgármester azt nyilatkozta, hogy "az engedélyezés alatt álló gyár átlagos vízigénye 3378 köbméter naponta, amelynek többsége újrahasznosított tisztított szennyvíz".

Antalóczy Tibor, a villanyautosok.hu portál főszerkesztője az InfoRádióban elmondta, vizet az akkumulátorgyártásnál alapvetően három területen használnak föl.

  • Az első és talán a legfontosabb az elektródagyártás: az anód anyagát a lemezre való felvételhez ioncserélt vízzel kell keverni, és ez biztosítja azt, hogy feltapadjon a lemezre az anyag.
  • Ennek a víznek a nagy részét elpárologtatják a következő lépésben: a szárításhoz használják a következő óriási mennyiségű vizet, hiszen túlhevített gőzzel szárítják az elektródákat.
  • A harmadik vízigényes munkafázis a gépek hűtése.

Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen és mennyi víz szükségeltetik egy akkumulátorgyárhoz, a szakértő elmondta:

rendkívül tiszta vízre van szükség,

és épp az adja vízfelhasználás jelentős részét, hogy ioncserélt vizet kell készíteni. Ezt többféle módon is meg lehet oldani, az akkumulátorgyártásban általában fordított ozmózisos eljárással készítik az ioncserélt, tisztított, sómentes vizet.

"A folyamat hatékonysága mindössze 20-25 százalékos, tehát

az összes víz nagyjából negyedéből lehet ioncserélt vizet készíteni, a maradék visszakerül a környezetbe vagy a csatornába. Ez óriási vízigényt jelent.

Nyilván nem veszik el a 75-80 százalék sem, csak azt nem tudják felhasználni."

Antalóczy Tibor szerint egyelőre nagyon keveset lehet tudni a leendő debreceni gyár vízfelhasználásáról. Az eddig megjelent adatok több ponton ellentmondanak egymásnak vagy hiányosak az adatokra vonatkozó információk. Ez okozza talán a legnagyobb zavart, és valószínű, hogy a szakemberek is amiatt tudnak nehezen mondani bármit is, mert nem látni a valós adatokat. De nem a debreceni beruházás az egyetlen, amelyik titkolózik:

az összes többi akkumulátorgyártó üzem sem teszi nyilvánosan közzé, hogy mennyi vizet és energiát használ fel a gyártás során.

A vízfelhasználás bizonyos szempontból környezetvédelmi kérdés is, például úgy, hogy az elhasznált és gőzként a levegőbe juttatott víz mennyire van megtisztítva. Bízzunk benne, hogy rendesen és szakszerűen, de ez a másik terület, ahol a mérési adatokkal és a mérések elvégzésére vonatkozó információkkal adósak a gyárak.

Arra a kérdésre, hogy milyen előnyei lehetnek a magyarországi akkumulátorgyáraknak, Antalóczy Tibor elmondta: világgazdasági szinten az akkumulátorgyártás óriási piac, és az ebben való részvétel óriási lehetőség, a beruházások ezen része tehát vitathatatlan. Rengeteg akkumulátora lesz szükség akár nálunk, akár más országokban is, nemcsak az autógyártásban, hanem a telepített energiatárolók területén is.

A fő kérdés nem is a beruházások szükségessége, hanem az, hogy megteremtik-e a megfelelő környezetet ahhoz, hogy az akkumulátorgyártók tevékenységét ellenőrizzék, és hogyha környezetvédelmileg vagy bármilyen más szempontból problémát tapasztalnak, akkor azt szankcionálják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×