Az InfoRádió Aréna című műsorában Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kettős mércének és diszkriminatívnak nevezte az Európai Bizottság azon döntését, hogy a modellváltott, közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott 21 felsőoktatási intézményt kizárja az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból programból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azzal, hogy ezen intézmények nem részesülhetnek uniós forrásból.
Az indok az, hogy
aggályos a politikusok részvétele ezen intézmények kuratóriumában,
de Hankó Balázs szerint korábban ez az igény az egyeztetéseken nem merült fel az Európai Bizottság részéről. Egy, az EU-tól kapott szöveget terjesztettek elő tavaly az Országgyűlésnek az alapítványokat vezető kuratóriumokat érintő összeférhetetlenségek ügyében, ezt fogadta el a parlament. Ezért most nem érti a kormány, miért van új kifogás. A döntést nem fogadják el és diszkriminációnak tartják. Közölte: az idei programok rendben futhatnak, és a kormány bízik benne, hogy 2023. május-júniusig, ameddig a 2024-es Erasmus-programokra szerződni kell, tisztázni lehet a helyzetet.
Ezek után a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette: a kormány döntése szerint
- ha a határidőig nem születik döntés, akkor a kormány az Erasmus-programok folytatásának költségét kifizeti (megelőlegezi), ez évi 5 milliárd forint,
- ha viszont az egyeztetés nem vezet eredményre, akkor az Európai Unió Bíróságánál pert fog indítani Magyarország.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter is megismételte: az uniós pénzekhez szükséges hosszú uniós egyeztetésnél szó volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, az Európai Bizottság kéréseinek teljesítése érdekében – az összeférhetetlenség tekintetében – a kodifikált (az Országgyűlésnek benyújtandó) szöveget is egyeztették, és azt Brüsszelben jóvá is hagyták.
Navracsics Tibor uniós forrásokért is felelős miniszter most egyeztetni fog, szeretné a kormány azt remélni, hogy félreértésről van szó.
Gulyás Gergely később kérdésre válaszolva kijelentette: az összeférhetetlenségre vonatkozó szöveget az EU fogalmazta meg, a kormány szigorúbb szabályokat is hajlandó lett volna októberben elfogadni, de erre nem volt uniós igény.
"A kormány akkor is és most is hajlandó arra, hogy olyan összeférhetetlenségi szabályok legyenek, amelyek szerint miniszterek és államtitkárok ne lehessenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban"
– jelentette ki, megjegyezve, hogy kuratóriumokból visszahívni senkit nem lehet, de lehet új szabályokat hozni. Hozzátette, hogy ez az igény a törvény novemberi elfogadása óta jelentkezett, nem pedig akkor, ez az eljárás pedig méltatlan az egész országgal szemben.
Egy kérdésre válaszolva a miniszter egyfajta kettős mércét is emlegetett, mivel jó néhány nyugat-európai egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában válllanak szerepet aktív politikusok, és erre példákat is sorolt.
Arra a kérdésre, hogy miként fordulhatott elő, hogy egy december 15-i döntésről és egy decemberi határozatban is foglaltakról csak most értesült, Gulyás Gergely elmondta: vita van arról, hogy az uniós pénzeket a fenntartó alapítványok, az egyetemek vagy a diákok kapják. Ezért pár napja Brüsszel a Tempus Közalapítványnak küldött egy levelet, ebben szerepel konkrétan, hogy az Erasmus-programok is érintettek az uniós pénzekről szóló tilalomban. A magyar álláspont szerint viszont ezeknél a pénz címzettjei a diákok, ezért nem gondoltak korábban e programok érintettségére.