eur:
392.95
usd:
363.38
bux:
72351.87
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Egy diákmunkás irodai kisegítő munkát végez a nyíregyházi önkormányzat hivatalában 2015. július 9-én. A város önkormányzata és intézményei az állami diákmunka programban 146 diákot foglalkoztat egy hónapig, napi hat órában.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Felmérés: a fiatalok túlnyomó része fizetésemelésre számít

Továbbra is optimistának mondhatóak a dolgozó fiatalok, ha a fizetésükről van szó – derül ki a K&H ifjúsági index negyedik negyedéves adataiból. A kutatás szerint a fiatalok 38 százaléka érzi azt, hogy megbecsülik a munkáját.

Eldőlt, hogy 2023-ban a minimálbér 14 százalékkal 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 16 százalékkal 296 ezer forint fölé emelkedik, ez pedig mindenkinek a fizetésére, így a dolgozó fiatalokéra is hatással lehet. Ők egyébként derűlátóak a fizetésük alakulását tekintve a K&H ifjúsági index eredményei szerint.

A negyedik negyedévben ugyanis a 19–29 éves, állással rendelkező fiatalok 69 százaléka számol azzal, hogy növekedni fog a nettó fizetése a következő időszakban. Ez az arány ugyan elmarad a harmadik negyedévben mért 76 százaléktól, de 2015 vége óta minden negyedévben a dolgozó fiatalok több mint fele számított béremelésre.

Mindössze 6 százalékos a pesszimisták aránya, vagyis azoké, akik alacsonyabb fizetéssel kalkulálnak

– olvasható a pénzintézet sajtóanyagában.

A hivatalos KSH-adatok szerint egyébként 2022 első háromnegyed évében a 20-29 éves fiatalok kedvezmények nélkül számolt nettó fizetése közel 287 ezer forintot tett ki, szemben az egy és két évvel korábbi 245 ezer és 227 ezer forinttal. Azaz éves összevetésben 17 százalékkal, kétéves távlatban pedig több mint 26 százalékkal emelkedett ez az összeg.

Kérdés a megbecsültség

Bár a többség tehát fizetésemelést vár, kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, összességében valóban megbecsülik őket a munkahelyükön. A kutatás szerint az érintett fiatalok 38 százaléka, azaz tízből kevesebb mint négyen mondták ezt.

Arra a kérdésre, hogy mennyire érzik stabilnak az állásukat a dolgozó fiataloknak csak a 49 százaléka válaszolt igennel, az elmúlt negyedévekben hasonlóan alacsony eredmények születtek. 2017 végétől 2020 elejéig kedvezőbb volt a helyzet, akkor a fiatalok majdnem 70 százaléka mondta stabilnak az állását. A mostani alacsony arány feltehetően magyarázható azzal, hogy bizonytalanabbá vált a gazdasági környezet részben az emelkedő árak és a visszafogottabb gazdasági növekedés miatt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×