A miniszter az interjúban kiemelte, hogy már augusztusban, a kormányalakítás után stratégiai megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal. Ugyanakkor az Európai Parlament nagy nyomást fejtett ki a bizottságra, de ha valaki objektíven, szakmai alapon vizsgálja a magyar parlamentben elvégzett törvényalkotási munkát, akkor „a következő hónapokban felszabadíthatjuk a Magyarországnak járó felfüggesztett EU-s pénzek egy részét”.

Mint mondta, a bizottság által előírt feltételek, a 27 „mérföldkő” túlnyomó többségét már teljesítették, így felállították az Integritás Hatóságot, amely működik is.

Ugyanakkor az új hatósággal kapcsolatban „őszintén meg kell mondanunk, hogy a Bizottság jelenlegi kritikája nem korrekt”, hiszen a testület egy folyamatot kívánt szabályozni és nem személyekről akart tárgyalni – tette hozzá Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy a kormány a bizottság minden igényét átültette a jogszabályokba, és a törvényileg szabályozott folyamatban egyáltalán nem volt befolyása arra, hogy ki legyen a hatóság elnöke vagy kik legyenek az alelnökök. Ezért „

teljességgel inkorrekt” a folyamat lezárulta után azt mondani, hogy a három alelnök közül az egyik elfogadhatatlan

a Bizottság számára – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy a kormány mihez kezd ebben a helyzetben, elmondta, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően járnak el, és nem kezelik kiemelt ügyként, hogy ki a hatóság alelnöke. „Várjuk a Bizottság tervezetét arról, hogy miként lehet európai módon leváltani egy független hatóság alelnökét” – fogalmazott a miniszter.

A FAZ által említett Elios-üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyeket is vizsgálhat, amelyekben nincs ügyészségi eljárás, függetlenül attól, hogy EU-s finanszírozású projektről van-e szó. Megjegyezte: az ügy egy évtizede történt, és jó jelnek tekinthető, „ha ilyen hosszú idő után ez a legnagyobb vád”, különösen „ha összehasonlítjuk az Európai Parlament jelenlegi korrupciós botrányával”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, azt mondta, hogy „a csatlakozás elutasítása szuverenitási kérdés”, ugyanakkor az ügyészség vezetője szerint sokkal jobb az együttműködés Magyarországgal, mint más, a szervezethez csatlakozott tagállamokkal. Hozzátette, hogy az Integritás Hatóság bírói végzéssel büntetőeljárást indíthat, ha bűncselekményre utaló jelek merülnek fel.

A gazdasági helyzetről szólva Gulyás Gergely kiemelte, hogy

az ország finanszírozása az EU-s források nélkül is biztosított, méghozzá „ameddig csak szeretnénk”.

Arra a felvetésre, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország a világ négy pénzügyileg legsebezhetőbb gazdasága közé tartozik, kijelentette, hogy „ez így nem helytálló”, hiszen „Magyarország gazdasága stabil”, és „a problémát az energiaárak jelentik, akárcsak más országokban”.

Kifejtette: a gazdasági növekedés az idén megközelíti az 5 százalékot, ami az egyik legjobb Európában, ugyanakkor „vannak gazdasági nehézségeink”, amelyek az exportorientált gazdasági szerkezetből fakadnak, és abból, hogy az ukrajnai háború előtti szinthez képest hétszeres áron kell földgázt és kőolajat importálni. Hozzátette: egyetért azzal hogy a forint árfolyamában stabilitásra van szükség.

Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy kaphasson olajat és gázt Oroszországtól, ezért „racionális partnerséget” alakítottak ki ezen területen. Azonban „ami az orosz agressziót illeti, osztjuk az EU közös álláspontját” – mondta Gulyás Gergely.