Infostart.hu
eur:
365.97
usd:
313.71
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Védőnői szoba az új pécsi rendelőintézetben 2018. március 20-án, az épület hivatalos átadása napján. A 326 millió forintos beruházással kialakított, 800 négyzetméteres új intézményben házi- és gyermekorvosi, valamint szakrendelők is működnek.
Nyitókép: MTI Fotó: Sóki Tamás

Kiderült, mikor és hogyan dönt a kormány a szakrendelők állami kézbe vételéről

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén elhangzottak szerint nyilvános lesz, mely területek esetében mikor veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Mint arról az Infostart is beszámolt, szerdán a Fővárosi Közgyűlés mondta ki egyhangúlag, tehát a fideszes képviselők támogatásával, hogy hagyják meg a járóbetegellátó szakintézményeket az önkormányzati tulajdonban.

Csütörtökön az egészségügyi törvényjavaslat bizottsági vitájában került szóba ismét a szakrendelők kérdése. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában Gy. Németh Erzsébet (DK), Jámbor Adrás (Párbeszéd) és Kanász-Nagy Máté (LMP) is szakrendelők sorsával kapcsolatban fogalmazta meg aggodalmait, azt firtatva, mi a terve azokkal a kormánynak.

Erre válaszolta Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, hogy nincs még döntés az állami kézbe vételről. A rendelet célja, hogy megmaradjanak ezek az intézmények, mivel az energiaárak emelkedése gondot okoz nekik. A rendelkezés csak a téli időszakra vonatkozik - jegyezte meg.

A szakrendelőkről közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket,

előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

A hvg.hu tudósítása szerint azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat szerint a gyakran elfekvőnek nevezett kórházi osztályokról szakápolási központokba helyeznék át a betegeket, akiknek ott magasabb díjat kell fizetniük, ellenzéki kérdésre válaszolva azt mondta az államtitkár:

azokon a helyeken jobbak a körülmények, azt kell megfizetni.

Takács Péter, a tárca egészségügyi államtitkára az MTI összeállítása szerint arról beszélt, hogy annak, akinek az egészségügyi állapota olyan, hogy nem tudja a szociális ellátást vállalni, továbbra is biztosítják a kórházi ellátást.

A bizottság az egészségügyi törvényhez elfogadott egy olyan módosító indítványt, miszerint a már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

Egyértelműsítették azt is, hogy az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás.

Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően vármegyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Lehetőséget biztosítanának arra is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Példaként a dialízisellátást és a koraszülöttmentést említi az indokolás.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×