Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Védőnői szoba az új pécsi rendelőintézetben 2018. március 20-án, az épület hivatalos átadása napján. A 326 millió forintos beruházással kialakított, 800 négyzetméteres új intézményben házi- és gyermekorvosi, valamint szakrendelők is működnek.
Nyitókép: MTI Fotó: Sóki Tamás

Kiderült, mikor és hogyan dönt a kormány a szakrendelők állami kézbe vételéről

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén elhangzottak szerint nyilvános lesz, mely területek esetében mikor veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Mint arról az Infostart is beszámolt, szerdán a Fővárosi Közgyűlés mondta ki egyhangúlag, tehát a fideszes képviselők támogatásával, hogy hagyják meg a járóbetegellátó szakintézményeket az önkormányzati tulajdonban.

Csütörtökön az egészségügyi törvényjavaslat bizottsági vitájában került szóba ismét a szakrendelők kérdése. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában Gy. Németh Erzsébet (DK), Jámbor Adrás (Párbeszéd) és Kanász-Nagy Máté (LMP) is szakrendelők sorsával kapcsolatban fogalmazta meg aggodalmait, azt firtatva, mi a terve azokkal a kormánynak.

Erre válaszolta Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, hogy nincs még döntés az állami kézbe vételről. A rendelet célja, hogy megmaradjanak ezek az intézmények, mivel az energiaárak emelkedése gondot okoz nekik. A rendelkezés csak a téli időszakra vonatkozik - jegyezte meg.

A szakrendelőkről közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket,

előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

A hvg.hu tudósítása szerint azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat szerint a gyakran elfekvőnek nevezett kórházi osztályokról szakápolási központokba helyeznék át a betegeket, akiknek ott magasabb díjat kell fizetniük, ellenzéki kérdésre válaszolva azt mondta az államtitkár:

azokon a helyeken jobbak a körülmények, azt kell megfizetni.

Takács Péter, a tárca egészségügyi államtitkára az MTI összeállítása szerint arról beszélt, hogy annak, akinek az egészségügyi állapota olyan, hogy nem tudja a szociális ellátást vállalni, továbbra is biztosítják a kórházi ellátást.

A bizottság az egészségügyi törvényhez elfogadott egy olyan módosító indítványt, miszerint a már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

Egyértelműsítették azt is, hogy az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás.

Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően vármegyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Lehetőséget biztosítanának arra is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Példaként a dialízisellátást és a koraszülöttmentést említi az indokolás.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×