1956-ban sem lehetett a Nyugatra számítani, és most is elsősorban magunkban bízhatunk. Ez volt Orbán Viktor október 23-i beszédének legfőbb üzenete – mondta az InfoRádiónak a Nézőpont Intézet elemzője. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Orbán Viktor Zalaegerszegen mondott beszédet, és közölte, hogy a baloldal nem érti, Budapest nem azonos az országgal. Pálfalvi Milán szerint ez azt mutatja, hogy az országra egységesen kell tekinteni.

Arról is beszélt, hogy a magyarok leginkább magukra számíthatnak – természetesen keresi a kormány a szövetségeseket, de mint ahogy '56-ban a Nyugatra nem lehetett számítani,

most is az látszik, hogy leginkább azok az intézkedések működnek, amelyeket a magunk szuverén módján kialakítunk.

Megjegyezte, "Budapesten a DK – Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára – nemhogy bocsánatot kért volna a 16 évvel ezelőtti, 2006-os október 23-i megemlékezés vállalhatatlan eseményeiért, amikor az akkori kormányzat Gyurcsány Ferenccel az élen könnygázgránátot lövetett békés megemlékezők közé. Ezért szerintem a DK nem tud hitelesen bármifajta megemlékezést október 23-án lefolytatni úgy, hogy előtte ne kérne bocsánatot a magyar emberektől."

A miniszterelnök zalaegerszegi beszédének lényege Rajnai Gergely szerint épp a helyszín, ami meglátása szerint arra utal, hogy láthatóan kicsit gyengébbnek érzi magát a Fidesz, mint érezte magát korábbi nemzeti ünnepeken.

"Orbán Viktor érzi azt, hogy jelenleg a háborús tematika, illetve a lakosság nyakába kerülő mindenfajta gazdasági problémák most olyan társadalmi feszültséget eredményeztek, ami miatt nagyon nehéz most a közvélekedés élvonalába kerülnie. Próbál ezért a szokásosnál kicsit jobban háttérbe vonulni, de ettől függetlenül azt is érzi, hogy egyelőre az ő politikai pozícióját nem fenyegetik ezek a válságok, amiket próbál továbbra is menedzselni."

Rajnai Gergely szerint a beszédben a jelen összekötése zajlott az 1956-os eseményekkel, úgy, hogy az illeszkedjen a Fidesz narratívájába, ami egy kicsit "kiforgatott" irányba vitte el a beszédet. Az ukrajnai események és a magyar helyzet közötti párhuzamokat erőltetettnek és kifordítottnak látta az elemző.

MSZP-tisztújítás

Az MSZP lejtmenete régen kezdődött, április 3-án nagyon felerősödött, és most is tovább zajlik Pálfalvi Milán szerint. Mint mondta, a Nézőpont Intézet legutóbbi felmérése alapján az MSZP önállóan be sem jutna az Országgyűlésbe, nem lenne elegendő szavazata ahhoz, hogy mandátumot szerezzen.

"Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre is egyfajta szociáldemokrata fordulatot hirdetett meg, de emögött a hitelesség nagyon kérdéses: hogyan fogja tudni egy ilyen alacsony támogatottságú párt megvalósítani ezt a szociáldemokrata fordulatot?"

Az elemző nem nagyon lát reménysugarat a párt számára. Egyetlen pozitívumot említett az MSZP működéséről, mégpedig azt, hogy az önkormányzatokban nagyobb a támogatottságuk, több önkormányzati képviselőjük van, mint arányait tekintve az Országgyűlésben. Abban lehet tehát némi reménye az MSZP-nek, hogy

esetleg helyi szinten, az önkormányzatokban egyfajta szociáldemokrata baloldali politikát folytatni.

"Ám ha a következő Országgyűlésbe nem jut be az MSZP, és ennek most nagyon nagy az esélye, akkor szerintem a párt megszűnésének a valüszínűsége az egyre csak növekszik."

Az MSZP tisztújításán a Méltányosság Politikaelemző Intézet szerint nem történt meglepetés, hiszen mindkét pozícióra egy jelölt volt. Ám – főleg Komjáthi Imre személyével – egy klasszikus baloldali fordulatot próbálnak végrehajtani a szocialisták – fejtette ki Rajnai Gergely.

"Próbálnak visszatérni azokhoz gyökerekhez, ami leginkább a '90-es évek előtt jellemezte az elődpártot, legalábbis annak az ideológiai meggyőződését, és közben

próbálnak minél jobban elfordulni az '90-es és főleg a 2000-es években felvett liberális elvektől.

Vagyis az MSZP kifejezetten szembefordul a legutóbbi, 2002-2010 közötti kormányzati ciklusával."

Rajnai Gergely szerint a tisztújítás után elhangzott beszédekben is kifejezetten a DK ellen beszéltek, velük próbálnak versenyezni a még meglévő baloldali szavazókért.

"Ebben értelmezhető a fordulat valójában: a piacgazdaságot is támogató, de mégiscsak szociáldemokrata irányzat Magyarországon kifejezetten azonosult Gyurcsány Ferenc nevével, ezt a DK abszolút el tudta vinni, ezen a téren az MSZP-nek nincsen lehetősége. Valamit újítaniuk kell, és így érkezett ez az új, sokkal inkább marxista, sokkal inkább baloldali fordulat" – mondta az elemző.

Szimpátiatüntetés a pedagógusok mellett

Az október 23-i budapesti, a pedagógusok melletti szolidaritási tüntetésen több politikai nyilatkozat is elhangzott. Ezzel kapcsolatban a Nézőpont Intézet elemzője úgy vélekedett, hogy a pedagógusok ügye szempontjából veszély, hogy a szakmai törekvések összemosódnak a politikaiakkal.

"A baloldal egyszerűen ki akarja használni a tanárok helyzetét. Az ellenzék a probléma eszkalálásában érdekelt, azt gondolom, hogy visszaélnek a tanárok helyzetével" – mondta.

A Méltányosság elemzője a pedagógusok melletti szolidaritási tüntetésről elmondta: sokáig növekedett a résztvevők létszáma, most viszont stagnálni kezdett. Rajnai Gergely szerint ez részben annak is köszönhető, hogy a politikusok – amint az a dolguk is egyébként – megpróbálták ezt becsatornázni a nagypolitikába. Ami ugyanakkor

egyfajta plafont helyez a tüntetések létszámára, hiszen vannak kifejezetten kormánypárti, de a tanárokkal szolidaritást vállaló tüntetők is, akik emiatt nem hajlandók részt venni egy ilyen rendezvényen.

"Látjuk, hogy emiatt ez a tüntetés nem lett akkora áttörés, mint amekkorát sokan vártak tőle, és nem sikerült a szokásos ellenzékinél jóval nagyobb tömeget megmozgatni. A beszédek is alapvetően a kormány direkt ostorozásának tekinthetők, és nemcsak a tanárok ügyében, hanem nagypolitikai ügyekben és a külpolitikában is. A tüntetéssorozat egyfajta ellenzéki demonstráció irányába tendál, de ez az ügynek egyelőre semmiképpen sem használ."