Talán soha nem volt annyira húsba vágó kérdés az energiahatékonyság és az energiával való takarékoskodás, mint manapság, ez pedig új nézőpontot és még erősebb motivációt adhat a füstmentesség kérdéskörének is. A tiszta levegő olyasmi, amit mindannyian magától értetődőnek tartanánk, ám sajnos környezetünkben nem mindig tapasztaljuk azt, hogy valóban füstmentes, jó minőségű levegő áll rendelkezésre.

Városban több a tennivaló – de a lehetőség is

Talán a városi környezet az, amelynél a legnagyobb kihívások állnak előttünk, ha zöld, füstmentes és fenntartható környezetben szeretnénk élni. A távhő erőművei, a jelentős forgalom, általában a koncentrált népsűrűség és az ehhez képest kisebb arányú zöldfelület, a kevesebb fa mind olyan tényezők, amelyek révén a városi levegő a legtöbb esetben nem veheti fel a versenyt a vidéki környezet adottságaival.

Jó hír ugyanakkor, hogy éppen a városi infrastruktúra teszi lehetővé azt, hogy egy kis odafigyeléssel sokat javítsunk ezen. Ennek lehetőségeit igyekszik minél szélesebb körben megismertetni a Füstmentes Városért kampány, egy olyan edukációs kezdeményezés, amely azt tűzte ki célul, hogy felhívja a figyelmet arra, mit tehetünk a mindennapokban azért, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. A korábbi kampányhoz képest az újdonság az, hogy a városi tér és a városlakók vannak a kampány fókuszában, tehát olyan specifikus élethelyzeteket szeretnének a szervezők bemutatni, amelyek kifejezetten a városi élethez kötődnek.

A legjobb, ha nem is szennyezünk

A füstmentes környezet, a tiszta levegő biztosításának lehető legjobb módja az, ha a szennyező anyagokat nem is engedjük a levegőbe, vagy legalábbis arra törekszünk, hogy ebből minél kevesebbet bocsássunk ki a tevékenységeink, a mindennapi életünk során. Már néhány százaléknyi spórolás is sokat számít mind az egyén, mind a kisebb és nagyobb közösségek szempontjából.

A városban az egyik legkézenfekvőbb megoldás erre a tömegközlekedés választása – amelyre éppen ezeken a sűrűn lakott területeken nyílik a leginkább módunk. A tömegközlekedés különösen a megnövekedett üzemanyagárak mellett anyagi értelemben is vonzó, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a városon belüli mobilitás minél kevesebb károsanyag-kibocsátással járjon. Éppen ezért a közösségi közlekedés választása egyaránt jó a pénztárcánknak és a városi levegőnek, és kedvez a klímavédelmi szempontok érvényesítésének is. Kisebb távolságokra érdemes a kerékpáros közlekedést választani, amelynek a károsanyag-kibocsátása nulla, és a mozgással még egészségünket is védjük.

Ha mindenképp autóval kell mennünk, igyekezzünk elkerülni a dugót, próbáljunk meg csúcsidőn kívül közlekedni, gondosan tervezzük meg útvonalunkat és ha ez lehetséges, többen üljünk egy autóban. Manapság az autók károsanyag-kibocsátása is kisebb, mint évtizedekkel ezelőtt, és elterjedt ma már a start-stop rendszer is, amely legalább a kényszerű dugóban araszolás és a piros lámpáknál várakozás során mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását. A füstmentes közlekedésre ma már elérhetők a hibrid- vagy elektromos autók, amelyek helyben történő károsanyag-kibocsátása lényegesen alacsonyabb, mint hagyományos, belső égésű motorral szerelt autóké, vagy bizonyos típusai esetén egyáltalán nincs.

A legjobb, ha nem füstölünk

Bár elsőre nem feltétlenül jut eszünkbe a dohányzás, ha légszennyezésről van szó, de ez a káros tevékenység is hozzájárul a környezeti terheléshez. A cigaretta égése során felszabaduló füst a légkörbe jutva növeli az üvegházhatású gázokat, ráadásul ebben a füstben közel 7 ezer vegyület van, amely közül 93-ról megállapította az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. Mivel a Földön közel 1,1 milliárd ember dohányzik, így az általuk kifújt füst jelentős mennyiségű károsanyag-kibocsátást jelent, nem beszélve az eldobott csikkről, amely a talajt és a vizeinket is szennyezi. Épp ezért a legjobb, ha minél kevesebben kezdenek el dohányozni, ezért nagyon fontosak a megelőzést szolgáló programok, vagy ha valaki elkezdte, akkor mihamarabb le kell szokni róla. A leszokást követő első naptól jelentősen csökkenek az egészégügyi kockázatok és a környezeti terhelés is. Azonban sokan vannak, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is tovább folytatják a dohányzást. Nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ahogy az autók esetén is vannak füst nélkül működő alternatívák, úgy a dohányzás esetén is léteznek olyan égés nélkül működő technológiák, amelyek használata lényegesen kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. Fontos tudni, hogy ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaz például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, illetve ezen technológiák hosszú távú hatásait is még vizsgálják. Épp ezért a legjobb megoldás továbbra is kizárólag az, ha egyáltalán nem dohányzunk.

Nem csak kényelmes, környezetbarát is

A járvány miatt elterjedt home office elsősorban a hatékonyság és a kényelem miatt kerül szóba, de fontos leszögezni, hogy mérsékli a károsanyag-kibocsátást is azzal, hogy nem teszünk meg felesleges utakat a munkahelyünkig és vissza. Érdemes lehet tehát, amikor csak lehet, otthonról dolgozni. Hasonló a helyzet az online ügyintézéssel, amelyre szerencsére egyre több lehetőség nyílik napjainkban. Ha nem a személyes megjelenést, hanem az online formát választjuk, azzal nemcsak időt takarítunk meg, hanem csökkentjük a károsanyag-kibocsátást is.

Sokat tehetünk végül az üvegházgázok csökkentése és a tisztább városi levegő érdekében a saját lakásunk tudatos energiafelhasználásával is. Az észszerű fűtés és nyári hűtés révén nemcsak a pénztárcánkat kíméljük, hanem a környezetet is. Otthonunkat télen elég 22 fokig fűteni, nyáron pedig 26 fokig hűteni. Fontos, hogy átgondoltan szellőztessünk, a nap megfelelő szakában, és míg nyáron az árnyékolás fontos, télen lehetőleg engedjünk be minél több napfényt a lakásba. Talán mondani sem kell, hogy amíg nem vagyunk otthon, addig sem a fűtés, sem a hűtés nem kell, különösen akkor érdemes ezeket a rendszereket takarékra állítani vagy kikapcsolni, ha hosszabb időre megyünk el otthonról.

Ha kíváncsi, hogy mekkora a személyes károsanyag-kibocsátása, akkor töltse ki a füstmentes kalkulátort. További tippekért a mindennapi ártalomcsökkentéssel kapcsolatban pedig látogasson el a dobjle100at.hu weboldalra.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.