eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese és Ungár Péter, a párt országos elnökségi tagja, külpolitikai szakszóvivő az LMP kongresszusán a XIV. kerületi Moha Házban 2017. szeptember 30-án. Az ellenzéki párt küldöttei várhatóan megerősítik Szél Bernadett társelnök miniszterelnök-jelöltségét, emellett szavaznak a választási együttműködési szándékról is az Új Kezdet párttal.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Ungár Péter és Schmuck Erzsébet az LMP új társelnöke

A mandátumuk két évig tart.

A tisztújítást követő - online is közvetített - sajtótájékoztatón Gál József, az ellenzéki párt szóvivője bejelentette, hogy az LMP megválasztotta új, két főből álló elnökségét. Női társelnöknek Schmuck Erzsébetet választották, aki így meghosszabbítja korábbi megbízatását, az LMP férfi társelnöke Ungár Péter, az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezetője lett, a párt titkárának a korábbi pártigazgatót, Angyal Károly Tibort választották meg - közölte. Egyúttal beszámolt arról is, hogy további elnökségi tagként Szendefy Mária, Keresztes László Lóránt, Kreitler-Sas Máté és Tetlák Örs kapott bizalmat a kongresszustól.

A szóvivő ismertette, hogy a kongresszus két évre adott megbízást számukra, így

ez az elnökség fogja levezényelni a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokat.

Schmuck Erzsébet a sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt hónapokban azt tapasztalták, hogy "nagyon megnövekedett" a lakosság környezeti érzékenysége, amiben - álláspontja szerint - szerepe van az LMP-nek.

A régi-új társelnök kifejtette: az LMP célja az elkövetkező időszakban, hogy még közelebb vigye a zöldpolitikát az emberekhez. Az nemcsak klasszikus környezetvédelmet, hanem társadalom- és gazdaságpolitikát is jelent - érvelt. A döntések környezeti és társadalmi hatását érzékeltetve példaként említette, hogy Kelet- és Közép-Magyarországon "már félsivatagos állapotok vannak", a terméskiesés mértéke ezer milliárd forint.

Schmuck Erzsébet úgy vélte, hogy az éghajlatváltozással összefüggő problémák nemcsak a jövő nemzedékek életét teszik kockára, hanem már nagyon komoly gazdasági károkat okoznak, majd elfogadhatatlannak nevezte a kormány "erdőpusztító" rendeletét.

A társelnök meggyőződésének nevezte, hogy 2024-ben "nagyon-nagyon sok" önkormányzati képviselőt juttatnak be a képviselő-testületekbe, valamint biztos abban, hogy az Európai Parlamentbe is tudnak zöld képviselőt küldeni.

Ungár Péter társelnök nyilatkozatában rögzítette: az LMP Magyarország zöld pártja, amiből az is következik, hogy "a többi párt nem az". Az nem zöld, aki a Ryanair különadója ellen kampányol, aki kiáll a szabadkereskedelmi egyezmények mellett, aki szerint a GMO magyarországi bevezetése ökológiai forradalmat jelent - sorolta.

Ungár Péter kitért rá: pártja olyan ellenzéki környezetben van, ahol - mint fogalmazott - azt honorálják, hogy "minél többen, minél jobban orbánozzunk", és arról beszéljenek, hogy mi rossz. Ezen a ponton jelezte, hogy alternatívát kívánnak mutatni, "a jövő zöld lesz, vagy nem lesz". Szavai szerint az LMP közösségét sokan temették már, de "van, amikor valami, ha meghalt, az újjáéled".

Újságírói kérdésre, hogy az LMP hogyan fog elhelyezkedni az ellenzéki összefogásban, Ungár Péter úgy válaszolt: "nem szövetségi politikát kell most alkotnunk, hanem politikát".

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×