Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak.

A tárcavezető expozéjában kifejtette: a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány egymást követő 13. költségvetését terjeszti a Ház elé, és "a tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most". A cél és a feladat "a polgári kormány számára mindig is világos volt": önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló politikát és gazdaságpolitikát kell követni - mutatott rá. Hozzátette: ezekkel az elvekkel nehéz helyzetekben sem szakítanak, nem tették a járvány idején sem, és kitartanak mellettük a mostani háborús időszakban is.

Varga Mihály kijelentette: az elmúlt években "a magyar emberek példát mutattak arra, hogyan kell együtt dolgozni egymásért, azért, hogy biztonságban lehessünk". Magyarország megállta a helyét, a magyar gazdaság erős maradt, "sőt sikerrel jöttünk ki egy nagyobb gazdasági visszaesésből, mint amilyen a nagy világválság volt" - idézte fel.

Emlékeztetett: a gazdaság járvány utáni újraindítása kimondottan eredményes volt, 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, amely az idei év első negyedévére 8,2 százalékra emelkedett. A munkában állók száma rekordot döntött, a jövedelmek jó ütemben nőnek, sok beruházás valósult meg - sorolta.

Közölte: a háború kitörése óta azonban még az eddigieknél is súlyosabb válságokkal és bizonytalanságokkal kell szembenézni.

"Nem láthatjuk a háború végét, ezért azzal kell számolnunk, hogy a konfliktus elhúzódik, a háború és a brüsszeli szankciók gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak lesznek"

- fogalmazott.

Kiemelte: a kormány ezért olyan költségvetési törvényjavaslatot terjeszt elő, amely számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

A tárcavezető hangoztatta:

a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése.

Az a cél sem változott, hogy megőrizzék az ország stabilitását és tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak. A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottak, így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánják a hiány és az államadósság mértékét - magyarázta.

Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítják, amelyek a magyar embereknek a legfontosabbak, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, továbbá arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.

A miniszter kijelentette: "meg kívánjuk védeni az eredményeinket, tartalékot képzünk, segítünk ebben a családoknak és a vállalkozásoknak", a cégeknek pedig abban is, hogy folytassák a megkezdett beruházásaikat.

Megjegyezte: követik azt a 8 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé, mert fontos, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit.

Kifejtette: a törvényjavaslatban a kormány

• 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és
• 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
• a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és
• 5,2 százalékos inflációval

számolt. A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel,

• a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és
• a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint

áll rendelkezésre - magyarázta.

Elmondta: az első alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, a második pedig azért fontos, mert Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése nem lehet vita tárgya. A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterhet a magyar emberekre, hanem azoktól az ágazatoktól várják el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban extraprofitot értek el - mutatott rá.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a 2020-ban a járvány egy dinamikusan, kiegyensúlyozottan növekvő gazdaságot ért. A mostani bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások közepette még jobban látható, hogy "milyen nagy előny, hogy jól használtuk fel az elmúlt évtizedet, és nem a 2010 előtti politikát folytattuk", ennek köszönhető, hogy a háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre - vélekedett.

Hangsúlyozta: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket, a nyugdíjakat. Jövőre is folytatódnak a családtámogatások,

megmarad a 13. havi nyugdíj,

a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet megőrzik, támogatják a beruházásokat, továbbra is alacsony szinten tartják a munkát terhelő adókat - sorolta.

"Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére is növekedési pályán tartjuk a gazdaságot, ami nem csupán a felzárkózást, hanem egy jobb világgazdasági pozíció elérését célozza" - zárta szavait a miniszter.

Számvevőszék: stabil a költségvetés

A jövő évi költségvetés stabil, mihamarabbi elfogadásával igazodási pontot jelent a gazdasági élet szereplőinek, ugyanakkor mozgásteret is biztosít – mondta értékelésében az Állami Számvevőszék (Ász) elnöke.

Domokos László a büdzsé szerdán kezdődő parlamenti vitájában kijelentette: az előterjesztés megfelel a törvényi követelményeknek, egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság.

Az ÁSZ elnöke a GDP-arányos államadósság 2,3 százalékos csökkenése mellett is fontosnak tartotta a hazai finanszírozás részarányának növelését, ezért a lakosság számára vonzó új állampapírok kibocsátására tett javaslatot.

Szólt arról is, hogy a jelenlegi bizonytalan világpolitika és világgazdasági helyzetben a jól irányított állam működéséhez hozzátartozik a leginkább járható út kijelölése, amire a legalkalmasabb eszköz a jövő évi költségvetési törvény minél előbbi elfogadása.

Az ÁSZ elnöke szerint a jövő évre is ésszerűtlen lenne gazdasági válságra készülni, hiszen a világjárvány okozta válságból is gyorsan kilábalt az ország. Bár csökkenő gazdasági növekedésre kell számítani, az várhatóan így is 4 százalék felett alakulhat.

"Ez nem a kincstári optimizmus, hanem annak a számbavétele, hogy magas beruházási ráta 2019 után is fennmaradt, az akkor létrejött beruházások pedig most fordulnak termőre" - magyarázta, és biztatónak nevezte, hogy a vállalkozások beruházási aktivitása idén sem tört meg.

A hazai és nemzetközi szervezetek prognózisa szerint Magyarországon 2023-ban 2,6 és 5 százalékos lehet GDP-növekedés, a büdzsé ezzel összhangban tervez 4,1 százalékos bővülést - mondta.

Helyesnek ítélte, hogy a gazdasági prognózis nem számol az orosz-ukrán háború eszkalációjával, az ugyanis egy egészen más büdzsét igényelne.

Ennek elkészítésére ugyanakkor háborús veszélyhelyzetben a kormánynak egyébként felhatalmazása van.

Szerinte a honvédelmi alap létrehozása és a honvédelmi kiadásoknak a GDP 2 százalékára emelése jól szolgálja az ország biztonságának erősítését.

A javaslat a külső kockázatokat tartalékok létrehozásával kezeli - mutatott rá -, amelyek elégségesek a jelenlegi számszerűsíthető kockázatok kezeléséhez. A törvényjavaslat nem tartalmaz tartalék előirányzatokat arra az esetre, ha a makrogazdasági folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek lesznek, ugyanakkor az államadósság-mutató 2,3 százalékpontos előirányzott csökkentése implicit tartalékot jelent.

Az ÁSZ szerint a problémák megoldása nem a gazdasági visszafogástól várható, hanem attól, hogy felgyorsulnak az energiahatékonysági, ellátásbiztonsági fejlesztések, ezek pedig hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

Beszámolt arról is, hogy a hazai fejlesztési költségvetés növekedésének visszafogása nemcsak a költségvetési egyensúlyt javítja, hanem a beruházási kereslet túlfűtöttségének és magas import igényének mérséklésével hozzájárul az infláció csökkentéséhez. Mindez a külkereskedelmi mérleg javítását is segíti - mondta.

A beruházások halasztása szerinte még költségcsökkenéssel is járhat, hiszen azok előkészítettebbek lesznek - mondta az elnök.

Ismertetése szerint az uniós fejlesztési költségvetés tervezett hiánya ez évben ehhez képest több mint 700 milliárd forinttal nő, ugyanakkor a források megelőlegezése hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsításához. Az államadósság finanszírozása viszont ezzel együtt megdrágult, amit a megelőlegezés vállalásánál is figyelembe kell venni - tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy még idén megszületik a megállapodás azok kifizetéséről. E nélkül ugyanis egyensúlyjavító intézkedésekre lesz szükség

- értékelt.

Szerinte a rezsivédelmi alap a társadalmi béke megőrzésének egyik fontos eszköze, de azért is hasznos, mert növeli a lakosság vásárlóerejét, így a gazdasági növekedése is hatással van. Ugyanakkor az energiaárak várható növekedése a 670 milliárd forintos előirányzat lényeges túllépését teheti szükségessé - tette hozzá.

Az államadósságról kifejtette: az a 2,3 százalékpontos GDP-arányos csökkenése mellett is összegszerűen 4000 milliárd forinttal fog növekedni, ez pedig szükségessé tesz a hazai finanszírozás arányának növelését. A kamatkiadások a tavalyi évhez képest mintegy másfélszeresére nőnek, ezért fontos, hogy a kifizetett kamatok minél inkább visszakerüljenek a magyar gazdaság körforgásába - hangsúlyozta.

Célszerűnek nevezte az állampapír kínálatának szélesítését, zöld kötvények kibocsátását.

Rámutatott arra is, hogy a kamatkiadások jövőre várhatóan meghaladják a GDP 3 százalékát.

Holman Magdolna, a számvevőszék alelnöke arról számolt be, hogy a bevételi előirányzatok csaknem 96 százaléka megalapozott, és mindössze 0,1 százaléka, vagyis 27,8 milliárdnyi bevétel megalapozatlan, a többi részben megalapozott. A legfontosabb bevételi források, vagyis az áfa- és személyijövedelemadó-bevételek megalapozottak.

A kiadások 95,1 százalékánál mondható el, hogy megalapozottak, vagyis várhatóan nem lépik át az adott keretet - tette hozzá.

Költségvetési Tanács: megvan az összhang

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a jövő évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai összhangban vannak a várható és a tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal - mondta Kovács Árpád.

Kovács Árpád közölte: a költségvetési törvényjavaslat az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő - 4,1 százalékos - gazdasági növekedéssel számol 2023-ra.

A tanács megítélése szerint a várt növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása is elkerülhető lesz - fejtette ki.

Kiemelte: a tanács támogatta az államháztartás egyensúlyának javítására, vagyis a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést, valamint kedvezően értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, s a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik.

A KT úgy látja, hogy az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevétel oldali intézkedések, miközben a kiadás oldali lépések tartósabban és hatékonyabban járulhatnak hozzá az egyensúlyok javításához. A tanács a kiadás oldali intézkedések végrehajtását - a családok jövedelmének csökkentése nélkül - feltétlenül szükségesnek tartotta a stabilizáció hiteles és megalapozott végrehajtásához.

Kovács Árpád aláhúzta: a költségvetési tervezet változatlanul elsődlegesnek tekinti a családvédelmi és otthonteremtési, valamint a nyugdíjasok helyzetének javítását szolgáló célokat, kiemelt feladat a rendvédelem erősítése és a menekültek megsegítése is, a rezsivédelmi és a honvédelmi alap pedig a rezsiárszint védelméhez és háborús környezet miatti biztonságpolitikai kihívások megfelelő kezeléséhez járul hozzá.

Ugyanakkor jelezte:

a kiadások mérséklésének kifejtése nem szerepelt a törvényjavaslatban, amire kormány válaszként jelezte, hogy az állami beruházások áttekintése során több, még kiviteli szakaszba nem lépett beruházás elhalasztása mellett döntött.

Az elnök kitért arra is: a tanács helyes lépésnek tekintette, hogy az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya - a 2021-es 6,8 százalékkal és a 2022-ben várható 4,9 százalékkal szemben - 2023-ban a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra mérséklődik. A KT a hiánycélt elérhetőnek tartja, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul és az elképzelt adóváltozásokat, valamint a kiadások visszafogását is végrehajtják.

A testület szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbb elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. Jelezte: a tanács ezen javaslatára reagálva a kormány azzal egészítette ki a törvényjavaslatot, hogy ha a gazdaság összteljesítménye a tervezett 4,1 százalék felett bővül, akkor a többletnövekedésből származó bevételi többletet a hiány és ezáltal az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Az államadósság tekintetében a tanács megállapította, hogy az - az átmeneti növekedést követően - továbbra is tartósan csökken, 2023-ra 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra mérséklődik, így a jövő évi büdzsé megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény vonatkozó előírásának.

Ugyanakkor - mutatott rá az elnök - a tanács azt is érzékelte, hogy a nominális államadósság a pénzforgalmi hiányt jelentősen (1600 milliárd forinttal) meghaladó mértékben emelkedik. Hozzátette: a kormány ezt azzal indokolta, hogy az államadósság növekedésére a központi költségvetés pénzforgalmi hiányán túl egyéb tényezők is hatnak, így 2023-ban igen jelentős, 2000 milliárd forint feletti év végi pénzügyi tartalékállománnyal számolnak, tekintettel a költségvetésen kívüli finanszírozási igényekben és lehetőségekben érzékelhető bizonytalanságra. Ezen tartalékok növelése érdekében kibocsátott állampapírok emelik a hiányon túl a bruttó nominális adósságot - mondta.

Kitért arra is: a tanács azon kifogására, mely szerint a május végén bejelentett adóbevételt növelő intézkedések 2023-as hatásainak bemutatása hiányzik, a kormány úgy reagált, hogy az adóügyi változásokat és annak részleteit az adóügyi jogszabály-módosítások fogják tartalmazni.

Kovács Árpád kiemelte: a KT a 2023-as költségvetés értékelése során áttekintette az annak bázisát jelentő 2021-es tényleges és a 2022-es várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat is.

Felidézte: a gazdasági újraindítás érdekében hozott intézkedések eredményeként 2021-ben 7,1 százalékos lett a növekedés, túlszárnyalva a koronavírus-járványt megelőző teljesítményt, valamint sikeres volt az államháztartási hiány és az államadósság menedzselése is. Úgy értékelt: a tavalyi "helyreállítás" szilárd alapot teremtett az új kihívások, az Ukrajna elleni orosz agresszió és az erre válaszul hozott szankciók gazdasági következményeinek kezeléséhez.

A 2022-ben várható folyamatokról szólva ugyanakkor megjegyezte:

a kormány a jövő évi büdzsé tervezése során azzal számol, hogy idén 4,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ami valamivel nagyobb a mértékadó nemzetközi pénzügyi szervezetek prognózisainál.

A tanács úgy látja, hogy

a 2022-es államháztartási gazdálkodás "erősen kitett" a külső körülményeknek, "sok bizonytalanság teszteli" ellenállóképességét, ezért a testület fegyelmezett gazdálkodást tart szükségesnek

ahhoz, hogy az erre az évre tervezett hiánymutatók tarthatók legyenek - hangsúlyozta Kovács Árpád.