Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterjelölt meghallgatása az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án.
Nyitókép: Kovács Attila

Navracsics Tibor körbevonatozható Balatont szeretne

A területfejlesztési miniszter szerint Brüsszel nem mondja ki, de az uniós források folyósításának politikai feltételei vannak, bizonyíték is van erre.

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter, aki tartja vállalását, hogy még idén elfogadtathatja a kormány azt a tervet a unióban, amelynek köszönhetően jöhetnek az újjáépítési alap pénzei. Azonban ennél is fontosabb az operatív programok finanszírozásának érkezése.

Területfejlesztési miniszterként feladata is, hogy minél gyorsabban induljanak el a pénzek, ehhez "kommunikációs kereteket" kell teremteni, közvetlen kapcsolatot azokkal a biztosokkal, akik gördülékenyebbé tehetik a folyamatokat.

Szerinte Brüsszel nem mondja ki, de politikai feltételek is vannak, aminek az a bizonyítéka, hogy áprilisban a bizottság hivatalos jegyzéket küldött a magyar kormánynak arról, hogy elindítják Magyarországgal szemben az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő úgynevezett kondicionalitásrendeletet; a kormánynak június 27-én le is jár a határideje, hogy válaszoljon az uniós levélre, amin sok fog múlni.

"Nyilvánvalóan szükségszerűek lesznek majd a politikai jellegű tárgyalások, és politikai vitákra is számítani lehet"

- jegyezte meg.

A helyreállítási alapról már csak Magyarországnak és Lengyelországnak nem volt megállapodása Brüsszellel, de a közelmúltban Varsónak már megvolt ez a kör is, de pénzt még a lengyelek sem kaptak. Lengyel mintára a folyósítás útja az lehet, ha az unió és Budapest megállapodik a vitás kérdések rendezésének mikéntjéről is.

Navracsics az interjúban még arról is beszélt, hogy a budapesti 2-es villamos "mintájára" kell egy balatoni körpanoráma-vonatjárat is.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×