Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pixabay

Budai vaddisznókat kilövő vadász: megváltás volt a golyó ezeknek az állatoknak

Nyilatkozott a XII. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron történtekről az egyik vadász.

L. Pál egy társával együtt lőtte ki a budai, XII. kerületi Szilágyi Erzsébet fasor vízelvezető csatornájában csapdába esett vaddisznókat. Az állatorvos végzettségű férfi a Telexnek azt mondta: a vaddisznókról a katasztrófavédelem értesítette őt egy lakossági bejelentés alapján. Amikor a helyszínre érkeztek, már ott voltak a tűzoltók, és azt látták, hogy hét, nagyjából kéthónapos korú malac összevissza szaladgál a villamosvonal melletti vízelvezető árokban, amit szakaszonként rács választ el.

„Az árok aljában jó arasznyi víz, olaj és mindenféle keverék volt, az állatok pedig rettenetes állapotban voltak. Nagyon szennyezettek voltak ezek a malacok. A józan ész azt diktálja, hogy ezeknek a vaddisznóknak megváltás volt a golyó. Ki tudja, hogy mióta rekedtek az árokban, onnan út már nem vezetett volna ki nekik normál körülmények között. Mit lehetett volna még csinálni? Kizavarni őket a Szilágyi Erzsébet fasornak a reggeli, nyolcórás forgalmába. Felelőtlenség lett volna őket ott hagyni, ennek más megoldása nem volt” – mondta L. Pál.

L. Pál szerint az állatok kilövését meg lehetett volna csinálni nagyobb felhajtás nélkül is, nem kellett volna megállítani a villamost. „Ha veszélyt jelentett volna ez bárkire is, akkor elsősorban magunkra. Ezt a tevekénységet már több évtizede csinálom, és soha egy sérülés, se károkozás még nem történt” – mondta.

Ő is megerősítette, amiről szakemberek az Infostartnak is nyilatkoztak korábban: az altatólövedék ilyen esetben nem megoldás és a befogás sem volt lehetséges.

A portál megjegyzi még, hogy a vaddisznók vonatkozásában van még egy szigorú jogszabály, az afrikai sertéspestis szabályozásáról szóló 2021/605-ös EU-s végrehajtási rendelet. Ennek az egyik passzusa kiköti, hogy tilos élő vaddisznót szállítani az Európai Unió területén. Ez a budai rész a legszigorúbb besorolás alá esik az afrikai sertéspestis vonatkozásában, úgynevezett szigorúan korlátozott terület. Ide élő vaddisznót sem bevinni, illetve innen kivinni sem lehet a nyilatkozó vadász szerint.

A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) afrikai sertéspestist nyomon követő térképén jól látszik, hogy az Északi-középhegység erdeiben élő vaddisznók között igen gyakori a fertőzés.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×