eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Nyitókép: Szijjártó Péte/Facebook, Boros Mátyás

Szijjártó Péter: az EU-ban mi kérjük ki leggyakrabban az emberek véleményét

A külgazdasági és külügyminiszter szerint ezért a demokrácia helyzetét illető bírálatok hiteltelenek.

Az Európai Unió egyetlen tagországában sem kérik ki olyan gyakran az állampolgárok véleményét, mint teszi azt a magyar kormány, ami hiteltelenné teszi a demokrácia helyzetét érő bírálatokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint a Századvég Alapítvány rendezvényén.

A tárcavezető a Válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferencián hangsúlyozta, hogy a kormány a legfontosabb kérdésekben rendre társadalmi konzultációt hirdet, és annak eredményét be is építi a döntéshozatalba.

Kiemelte:

az EU-ban "elnehezülni látszik" az egymás közötti kommunikáció,

nincsen érdemi párbeszéd, "általában csak kioktatás, leckéztetés zajlik", aminek egyik oka az lehet, hogy a felek eltérő jelentést tulajdonítanak egy-egy alapvető kifejezésnek.

Magyarországon azt tartják demokráciának, hogy az országot az emberek felhatalmazása alapján, az akaratuknak megfelelően kormányozzák. A brüsszeli szótárban azonban mást értenek a kifejezés alatt, az már inkább a szélsőséges liberalizmussal jelent egyet - húzta alá.

"Olyan rendszert értenek alatta, ahol nem számít a kultúra, a vallás, a hagyomány vagy az örökség. Egy országot akkor minősítenek demokráciának, ha minimum nem vitatják azt, hogy a férfiak is szülhetnek, illetve ha a sajtó legalább 100 százalékban liberális álláspontot képvisel. Ezt mi inkább ideológiai hegemóniaként fogalmaznánk meg" - mondta.

Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy ennek tükrében nem meglepő, hogy az Európai Unió jelentősen meggyengült és húsz év alatt 21 százalékról 18 százalékra csökkent a részesedése a világ gazdasági teljesítményéből. A blokk szerinte emellett képtelen a határai megvédésére vagy jelentős szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére, továbbá energiaellátási válság is sújtja.

"Az

ideológiai hegemónia

nyomán lehetetlenné válik, hogy az EU józan észre alapuló, pragmatikus válaszokat adjon a kihívásokra" - vélekedett, hozzátéve, hogy pedig ezeket akár a maga javára is fordíthatná a közösség.

A külügyminiszter szerint a magyar válaszok számos olyan területen kiválóan működtek, ahol a brüsszeli intézkedések kudarcot vallottak, ezért öt ajánlást fogalmazott meg.

"Védjék meg a határokat, ne engedjenek be mindenkit, és lehetőleg ne helyezzenek nyomást másokra, hogy elkövessék ugyanazt a hibát, mint ők" - ismertette az első "receptet", rámutatva, hogy a migráció párhuzamos társadalmak kialakulásával, s így a biztonság romlásával járt Európa nyugati felében.

"Ne küzdjenek a természet törvényei ellen: az anya nő, az apa férfi. Nem kell háromfajta wc, nem kell három rubrika a formanyomtatványokon" - folytatta. Ugyanakkor leszögezte, hogy 18 éves kora felett természetesen mindenki úgy él, ahogy akar, azt szeret, akit akar.

Szijjártó Péter ezután kitért arra, hogy "nem ideológiai kérdés, hogy melyik energiaelőállítási fajta zöld vagy fenntartható", majd ennek kapcsán emlékeztetett, hogy több közép-európai ország is nukleáris energetikai kapacitásai bővítését tervezi.

Negyedik pontként a koronavírus-vakcinák ügyének apropóján kijelentette, hogy "nem kell és nem is szabad mindenből politikai, pláne ideológiai kérdést csinálni, főleg nem akkor, amikor emberéletek mentéséről van szó".

Végezetül pedig arról beszélt, hogy az EU-nak el kell hagynia a kettős mércét. "Ha beengeded a bevándorlókat, nem szólsz az iszlamizáció ellen vagy hitet teszel a nyitott társadalom eszméje mellett, akkor gyakorlatilag bármit megtehetsz" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Rózsa Dávid: igazi könyvtár lesz az OSZK, mostantól lehet majd kölcsönözni is

Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása - a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az ukrán katonai hírszerzés bejelentette, tud arról az orosz tervről, amely 2045-ig jelzi előre a katonai-politikai helyzet változását a világon, és amelynek része Ukrajna három részre történő felosztása is – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán hadsereg jelentős kihívásokkal néz szembe a mozgósítás terén, miközben az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. A Financial Times beszámolója szerint Ukrajna mozgósítási tartaléka 3,7 millió fő, míg a katonai szolgálatra potenciálisan alkalmas, 25 és 60 év közötti férfiak száma 11,1 millió - írta meg a Financial Times. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×