Míg szeptember elején valamivel több mint 40 ezer ember várt műtétre Magyarországon, december elejére ez a szám felment 50 ezer fölé.
"A betegek aktív irányítása lehetne az egyik megoldás, a másik pedig a magánegészségügy bevonása" – mondta az InfoRádiónak a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, Lénárd Rita belgyógyász, rehabilitációs szakorvos.
A Magyar Orvosi Kamara már tavaly figyelmeztetett a Covid-járvány "láthatatlan áldozataira" szerte a világon, hiszen a járvány nem teszi lehetővé krónikus betegek gondozását, sok esetben még a diagnózisig sem jutnak el egy-egy új betegség esetében, és a betegek sem nagyon mennek most orvoshoz, de az is lehet, hogy a kezelőorvos épp át van irányítva.
"Maga a várólista számokban mutatja meg az egészségügy elmaradását. Ezek a számok most már valóban nagyon magasak,
ha most elkezdenénk ledolgozni, akkor is szükségünk lenne még legalább három évre,
hogy minden elmaradásunkat megpróbáljuk behozni" – tisztázta Lénárd Rita.
Mit lehet tenni?
- A betegek aktív irányítása mellett – ami lehetne akár a kezelőorvos feladata is – létrejöhetne egy központilag frissülő lista is, amely jelzi a betegeknek, ha egy picit távolabb mennek a lakóhelyüktől, akkor hamarabb kapnak ellátást.
- Extrém hosszú várólisták esetén be kell vonni együttműködésre a magánellátást, ami úgy működne, hogy fél-egy évnél hosszabb várólisták esetén a beteg választhat egy magánszolgáltatót, a NEAK pedig kifizeti a kezelést, csak a többletszolgáltatásokat kellene állni a betegnek (például kisebb ágyszám, hotelszolgáltatás).
Az elmaradt műtétek – figyelmeztet Lénárd Rita – súlyos életminőség-romlást hozhatnak, egy csípőprobléma mentén például fennállhat a veszélye a még ép csípő roncsolódásának is.
