eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Young people with face masks back at work in office after coronavirus quarantine and lockdown.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Jelentős munkáltatói kockázatot is jelent a kötelező oltás elrendelése

Munkajogi szakértők szerint nem tudni, kit terhel a felelősség, ha az oltásra kötelezett munkavállalónál mellékhatásokat okozna a vakcina. Az egészségügyi törvény kötelező oltások esetében az állam felelősségét szabja meg. Mivel azonban most nem a miniszter, hanem a munkáltató teheti kötelezővé a Covid elleni oltást, vélhetően az esetleges mellékhatásokból származó károkat is neki kellene megtérítenie.

A munkáltató alapvetően szabadon dönthet, hogy kötelezi-e a munkavállalót a koronavírus elleni oltásra, több szempontot szem előtt tartva azonban mérlegelnie kell. Egy home office-ban dolgozó munkavállaló esetében például nehéz megindokolni a vakcina szükségességét, míg például egy bolti eladónál ez egyértelmű – emelte ki Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

Mint magyarázta, az, ha egy munkáltató, akinek mondjuk van száz munkavállalója, és mérlegelés nélkül mindenki számára elrendelni a kötelező oltást, valószínűleg jogszerűtlen cselekedet, ami ellen keresetet lehet benyújtani a bíróságnál. De egy alapos mérlegelés esetében is felmerülhet a kérdés, hogy ki felel azért, ha például az oltás súlyos mellékhatásaként, még ha nagyon-nagyon ritkán is fordul elő, de elhalálozik egy munkavállaló.

A kormányrendelet azonban erről nem rendelkezik, így vagy az egészségügyi törvényt, vagy a Munka törvénykönyvét kellene alapul venni, ez azonban újabb jogi kérdéseket szül. Az ügyvéd emlékeztetett, az egészségügyi törvény szerinti kötelező oltások (gyermekek kötelező oltása, vagy egy bizonyos munkakör félteleként megszabott oltás) miatti súlyos egészségkárosodért, akár egy halálesetért az állam a felelős. „De ezek mind miniszter által elrendelt védőoltások, szemben a munkáltatók által köztelezővé tehető oltással” – mutatott rá Torsten Braner.

Így marad a Munka törvénykönyve. Az viszont tartalmaz egy „érdekes” rendelkezést, a munkáltatói kártérítés felelősséget, ami egy objektív felelősség – magyarázta a szakember. Ennek alapján, ha a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik valamilyen egészségkárosodás, netán haláleset, akkor a munkavállaló vagy annak örököse – anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy valamilyen jogszerűtlen magatartás valósult meg – felléphet kártérítés igénnyel.

A munkáltató azonban nehezen tudná indokolni, hogy az egészségkárosodás miért nem a munkaviszonnyal függ össze, miközben ő maga rendelte el az oltást – hangsúlyozta. Mivel a felelősség kérdése teljesen bizonytalan, a jelenlegi szabályozási rendszerben a kötelező oltás elrendelése a munkáltatók számára kockázatos – fogalmazott a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×