eur:
402.71
usd:
373.4
bux:
89063.1
2025. április 1. kedd Hugó
Young people with face masks back at work in office after coronavirus quarantine and lockdown.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Jelentős munkáltatói kockázatot is jelent a kötelező oltás elrendelése

Munkajogi szakértők szerint nem tudni, kit terhel a felelősség, ha az oltásra kötelezett munkavállalónál mellékhatásokat okozna a vakcina. Az egészségügyi törvény kötelező oltások esetében az állam felelősségét szabja meg. Mivel azonban most nem a miniszter, hanem a munkáltató teheti kötelezővé a Covid elleni oltást, vélhetően az esetleges mellékhatásokból származó károkat is neki kellene megtérítenie.

A munkáltató alapvetően szabadon dönthet, hogy kötelezi-e a munkavállalót a koronavírus elleni oltásra, több szempontot szem előtt tartva azonban mérlegelnie kell. Egy home office-ban dolgozó munkavállaló esetében például nehéz megindokolni a vakcina szükségességét, míg például egy bolti eladónál ez egyértelmű – emelte ki Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

Mint magyarázta, az, ha egy munkáltató, akinek mondjuk van száz munkavállalója, és mérlegelés nélkül mindenki számára elrendelni a kötelező oltást, valószínűleg jogszerűtlen cselekedet, ami ellen keresetet lehet benyújtani a bíróságnál. De egy alapos mérlegelés esetében is felmerülhet a kérdés, hogy ki felel azért, ha például az oltás súlyos mellékhatásaként, még ha nagyon-nagyon ritkán is fordul elő, de elhalálozik egy munkavállaló.

A kormányrendelet azonban erről nem rendelkezik, így vagy az egészségügyi törvényt, vagy a Munka törvénykönyvét kellene alapul venni, ez azonban újabb jogi kérdéseket szül. Az ügyvéd emlékeztetett, az egészségügyi törvény szerinti kötelező oltások (gyermekek kötelező oltása, vagy egy bizonyos munkakör félteleként megszabott oltás) miatti súlyos egészségkárosodért, akár egy halálesetért az állam a felelős. „De ezek mind miniszter által elrendelt védőoltások, szemben a munkáltatók által köztelezővé tehető oltással” – mutatott rá Torsten Braner.

Így marad a Munka törvénykönyve. Az viszont tartalmaz egy „érdekes” rendelkezést, a munkáltatói kártérítés felelősséget, ami egy objektív felelősség – magyarázta a szakember. Ennek alapján, ha a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik valamilyen egészségkárosodás, netán haláleset, akkor a munkavállaló vagy annak örököse – anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy valamilyen jogszerűtlen magatartás valósult meg – felléphet kártérítés igénnyel.

A munkáltató azonban nehezen tudná indokolni, hogy az egészségkárosodás miért nem a munkaviszonnyal függ össze, miközben ő maga rendelte el az oltást – hangsúlyozta. Mivel a felelősség kérdése teljesen bizonytalan, a jelenlegi szabályozási rendszerben a kötelező oltás elrendelése a munkáltatók számára kockázatos – fogalmazott a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Milyen titkok derültek ki az elmúlt napokban a The New York Timesból? Miért nem jó az európai vezetők stratégiája az Egyesült Államokkal és Donald Trumppal kapcsolatban? Mi az USA érdeke Oroszország kapcsán? Miért támogatják a britek ilyen erőteljesen az ukránokat? Ezekről a kérdésekről is beszélt Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák

Csak akkor érhető el a teljes mentesség, ha már nem lesz egyetlenegy beteg vagy vakcinázott állat sem az országban – mondta az InfoRádióban Csivincsik Ágnes. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: ma már nem olyan jó a szarvasmarhák ellenálló képessége, mint a hetvenes években, az újszülöttek pedig még érzékenyebbek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Elsőre nehéz volt komolyan venni, hogy az Európai Bizottság véletlenszerűen kiválasztott európai állampolgárokkal akar konzultálni a 2028 utáni uniós költségvetésről. Aztán kiderült: a laikusnak tűnő résztvevők meglepően gyorsan megértették, hol ér véget Brüsszel hatásköre, és hol kezdődik a tagállamoké. A brüsszeli háromnapos eseményen elhangzó javaslatokat nemcsak meghallgatták, de dokumentálták is a Bizottság munkatársai, és ígéretük szerint ezek vissza is köszönhetnek a végső, 2028-2034-es közös költségvetésről szóló javaslatban. A résztvevők egy része nem EU-rajongóként érkezett, inkább azért, mert úgy érezte: eddig nem volt esélye beleszólni a döntéshozatalba, pedig nagyon is szeretett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×